Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1908-03-24 / 3. szám
6 AZ ÉLET Az ivás után pedig egy-két napig a közérzülete az ingerlékenység, a fáradtság és a rosszul lét lajtorjáján nagyon is magasra hágott. Megnősült, a szerelem egy időre ugyan cicsittítóttá benne a szeszes italok iránti vágyakozást, de az nem tartott sokáig. Az alkohol Úrrá lett felette. A gyakori éjjeli tivornyákból haza jőve sirdogáló feleségre talált. Ez a jelenet a gyengült idegeiből keletkezett, nagyon mozgékony, könnyen lobbanővá vált természete nagy izgalmakat váltott ki belőle. Ilyen alkalmakkor nem egyszer nejét tettleg is bántalmazta. Hova tovább fokra-fokra sülyedt az alkohol szenvedély mocsarába. A borban levő alkohol mennyiséget később megtoldotta a pálinkában levő ötszörösen több és erősebb alkohollal. Így ment ez egy nehány esztendeig végre is az idegei csődöt mondottak. A hogy az idegei csődött mondottak azaz minden kül behatás iránt tulon-tul is érzékenyek voltak, a pa- ralizis kifejlődött nália; nagyzási mániája keletkezett. Mint ilyen, úgy a társadalomra, mint a családjára nézve közveszélyessé vált —* behozták a tébolydába. Itt fogja leőrölni a hátra levő 1—2 évét, tehát a halál nália csak a földi szenvedésektől való megváltást fog jelenteni, mert a páralitikus olyan lelki beteg, • ki nem ösmeri be az ő súlyos agy és ideg beteg voltát, erről őtet meggyőzni nem lehet. 0 magát lelkileg teljesen normálisnak, testileg pedig jó egészségben levőnek tártja, őtet csakis erőszakkal és intrikákkal tartják az elme gyógyintézetben; ezért a felfogásáért igen nagyok a lelki fájdalmai. De hát az i •galmakból keletkezett nagyobb erejű reáj )k nézve pedig nagyon is jótékony széli!üdés, nem soká szokott magára váratni, megjelen, hogy a lelkileg és testileg beteg ember élet mécsesére és ez által az ö szenvedéseire is ráteritse a halotti lepelt. Ezen töredék élettörténetből vonjuk le azt a tanúságot, hogy a kit az élet küzdelmei éveken át nagyon is megcsigáztak, vagy jelenben küzdve küzd a mindennapi kenyérért, az az ember a borral, sörrel főleg a pálinkával megtöltött poharat bármilyen alkalommal is tolja felre, ott a friss viz az a legkitűnőbb üdít i ital. A jókedvre való derítést pedig nem a jó an eszének a megbénításával igyekezzék elővarázsolni, hanem a saját vagy társaságának lelki tárházából keresse meg az azt kitermelő eszközöket. Igenis igy kell cselekednie, mert őneki úgy a testére, mint lelkére nézve az alkohol bármilyen kismértékben és formában huzamosabb időn át való élvezete egyenesen halálos méreg. Halálos méreg továbbá még azokra nézve is, kiknek szülei szívbajosak, elmebajosak vagy arra hajlamosítva voltak. A hajlam nagyon tág fogalom, de hogy ez iránt is tájékozva legyünk, azt kell megjegyeznünk főbb vonásokban, hogy minden olyan tett vagy beszéd, mely Meggyőződésekből fakad és a józan ész kritikája abszurdumnak minősiti, ez az elmebetegségi hajlam emlőin táplálkozik és onnan vette eredetét. Kleptománia. Az alkoholista szülőktől származó utódok között fordul elő a legnagyobb számban, ezért helyénvalónak tartjuk, hogy arról lapunk is 1 öz/ljön ismertetést. A kleptománia kétségkívül olyan lelki betegség, melyet túlnyomó mértékben csak jobbmódu asszonyoknál találunk. Ha a betegség csiráját keressük, megtaláljuk a nők bevásárló szenvedélyében. Ezt a szenvedélyt a pszichiáterek oniómáhíának keresztelték el. Ahol ez a szenvedély fellép, ett nyomban követi azt a kleptománia. Az oniómánia tehát az a csemete, melyből előbb-utóbb a kleptománia kifejlődik. S ha a csemetének a gyökérszálait keressük, ezt meg abban a különös nevelési rendszerben tálaljul, mely a nőt a hiúság rabjává teszi, A nőnek sohase mondotta senki, hogy van benne más érték is, nemcsak az, amelyet a férfi keres benne amikor a nőt a maga számára értékelni akarja. Nem mondották neki, hogy a nő nemcsak a férfiért van, de önmagáért is. Szóval, sohase fejlesztették benne azt a tudatot, hogy az ő értékét nemcsak a kereslet és kínálat közt való arány szabja meg, de van egy abszolút értéke, mely független attól, hogy a férfi mennyire taksálja. Egy okos és szellemes asszony tiltakozott valamelyik társaságban az ellen, hogy őt is abba a kategóriába sorozzák, amelybe a lekicsinyelt nőnemet osztják azok, akik a nő alsóbbrendűségére esküdöznek. A tiltakozás után megkérdezték a nőt, hogy mi jogon tiltakozik ő, aki végre is szintén csak nőnemű. A válasz erre a kérdésre igy hangzott: „Vannak himnemüek, nőneműek és vannak emberek. Én- ember vagyok, érti, elsősorban ember s csak azután asszony.“ Az emberré vált lény öntudatát keressük hiába tömérdek nőben s ez a magyarázata, hogy a nő csak mint nőt tudja és akarja magát értékelni. De ez az érték már a kereslet és kínálat arányától függ, amivel természetszerűen együtt jár, hogy a kinálkozók közt bizonyos versengés támad, S mert a versengésben a legjobb, legerősebb és legkiváló', b érvényesül, a nő hatáskeltésnek minden eszközét felhasználja, hogy a versenyben övé legyen a pálma. Ezek az eszközök feküsznek felhalmozva az áruraktárakban. A selyem és csipke csak úgy csábítják az minőt, mint a kenyér a koldusasszonyt. Az egyik és másik is azért lop, hogy szükségleteit kielégítse. A különbség csak az, hogy a koldusasszony primőr szükségleteit, az urinö pedig a szükségessé fokozódott fényűzést elégíti ki. Ez a fényűzés az apró leánynál egy színes szalaggal, kétgarasos
