Az Élet, 1908 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1908-03-24 / 3. szám

6 AZ ÉLET Az ivás után pedig egy-két napig a közérzülete az ingerlékenység, a fáradtság és a rosszul lét lajtor­jáján nagyon is magasra hágott. Megnősült, a szerelem egy időre ugyan cicsittítóttá benne a szeszes italok iránti vágyakozást, de az nem tartott sokáig. Az alkohol Úrrá lett felette. A gyakori éjjeli tivor­nyákból haza jőve sirdogáló feleségre talált. Ez a jelenet a gyengült idegeiből keletkezett, nagyon moz­gékony, könnyen lobbanővá vált természete nagy izgal­makat váltott ki belőle. Ilyen alkalmakkor nem egyszer nejét tettleg is bántalmazta. Hova tovább fokra-fokra sülyedt az alkohol szenvedély mocsarába. A borban levő alkohol mennyiséget később megtoldotta a pálinkában levő ötszörösen több és erősebb alkohollal. Így ment ez egy nehány esztendeig végre is az idegei csődöt mon­dottak. A hogy az idegei csődött mondottak azaz minden kül behatás iránt tulon-tul is érzékenyek voltak, a pa- ralizis kifejlődött nália; nagyzási mániája keletkezett. Mint ilyen, úgy a társadalomra, mint a családjára nézve közveszélyessé vált —* behozták a tébolydába. Itt fogja leőrölni a hátra levő 1—2 évét, tehát a halál nália csak a földi szenvedésektől való megváltást fog je­lenteni, mert a páralitikus olyan lelki beteg, • ki nem ösmeri be az ő súlyos agy és ideg beteg voltát, erről őtet meggyőzni nem lehet. 0 magát lelkileg teljesen normálisnak, testileg pedig jó egészségben levőnek tártja, őtet csakis erőszak­kal és intrikákkal tartják az elme gyógyintézetben; ezért a felfogásáért igen nagyok a lelki fájdalmai. De hát az i •galmakból keletkezett nagyobb erejű reáj )k nézve pedig nagyon is jótékony széli!üdés, nem soká szokott magára váratni, megjelen, hogy a lelkileg és testileg beteg ember élet mécsesére és ez által az ö szenvedéseire is ráteritse a halotti lepelt. Ezen töredék élettörténetből vonjuk le azt a tanú­ságot, hogy a kit az élet küzdelmei éveken át nagyon is megcsigáztak, vagy jelenben küzdve küzd a minden­napi kenyérért, az az ember a borral, sörrel főleg a pá­linkával megtöltött poharat bármilyen alkalommal is tolja felre, ott a friss viz az a legkitűnőbb üdít i ital. A jókedvre való derítést pedig nem a jó an eszének a megbénításával igyekezzék elővarázsolni, ha­nem a saját vagy társaságának lelki tárházából keresse meg az azt kitermelő eszközöket. Igenis igy kell csele­kednie, mert őneki úgy a testére, mint lelkére nézve az al­kohol bármilyen kismértékben és formában huzamo­sabb időn át való élvezete egyenesen halálos méreg. Halálos méreg továbbá még azokra nézve is, kiknek szülei szívbajosak, elmebajosak vagy arra hajla­mosítva voltak. A hajlam nagyon tág fogalom, de hogy ez iránt is tájékozva legyünk, azt kell megjegyeznünk főbb vo­násokban, hogy minden olyan tett vagy beszéd, mely Meggyőződésekből fakad és a józan ész kritikája abszur­dumnak minősiti, ez az elmebetegségi hajlam emlőin táplálkozik és onnan vette eredetét. Kleptománia. Az alkoholista szülőktől származó utódok között fordul elő a legnagyobb számban, ezért helyénvalónak tartjuk, hogy arról lapunk is 1 öz/ljön ismertetést. A kleptománia kétségkívül olyan lelki betegség, melyet túlnyomó mértékben csak jobbmódu asszonyok­nál találunk. Ha a betegség csiráját keressük, megta­láljuk a nők bevásárló szenvedélyében. Ezt a szenve­délyt a pszichiáterek oniómáhíának keresztelték el. Ahol ez a szenvedély fellép, ett nyomban követi azt a klep­tománia. Az oniómánia tehát az a csemete, melyből előbb-utóbb a kleptománia kifejlődik. S ha a csemeté­nek a gyökérszálait keressük, ezt meg abban a különös nevelési rendszerben tálaljul, mely a nőt a hiúság rab­jává teszi, A nőnek sohase mondotta senki, hogy van benne más érték is, nemcsak az, amelyet a férfi keres benne amikor a nőt a maga számára értékelni akarja. Nem mondották neki, hogy a nő nemcsak a férfiért van, de önmagáért is. Szóval, sohase fejlesztették benne azt a tudatot, hogy az ő értékét nemcsak a kereslet és kíná­lat közt való arány szabja meg, de van egy abszolút értéke, mely független attól, hogy a férfi mennyire taksálja. Egy okos és szellemes asszony tiltakozott vala­melyik társaságban az ellen, hogy őt is abba a kate­góriába sorozzák, amelybe a lekicsinyelt nőnemet oszt­ják azok, akik a nő alsóbbrendűségére esküdöznek. A tiltakozás után megkérdezték a nőt, hogy mi jogon til­takozik ő, aki végre is szintén csak nőnemű. A válasz erre a kérdésre igy hangzott: „Vannak himnemüek, nőneműek és vannak em­berek. Én- ember vagyok, érti, elsősorban ember s csak azután asszony.“ Az emberré vált lény öntudatát keressük hiába tömérdek nőben s ez a magyarázata, hogy a nő csak mint nőt tudja és akarja magát értékelni. De ez az ér­ték már a kereslet és kínálat arányától függ, amivel természetszerűen együtt jár, hogy a kinálkozók közt bizonyos versengés támad, S mert a versengésben a legjobb, legerősebb és legkiváló', b érvényesül, a nő hatáskeltésnek minden eszközét felhasználja, hogy a versenyben övé legyen a pálma. Ezek az eszközök feküsznek felhalmozva az áruraktárakban. A selyem és csipke csak úgy csábítják az minőt, mint a kenyér a koldusasszonyt. Az egyik és másik is azért lop, hogy szükségleteit kielégítse. A különbség csak az, hogy a koldusasszony primőr szükségleteit, az urinö pedig a szükségessé fokozódott fényűzést elégíti ki. Ez a fény­űzés az apró leánynál egy színes szalaggal, kétgarasos

Next

/
Oldalképek
Tartalom