Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-03-24 / 3. szám
4 AZ ÉLET. Alkoholmentes vendéglők.*) A munkás ember vagy mondjuk kis ember lakás- viszonyai, fűtése és világítása gyakran olyan elégtelenek, hogy éppen ezek a viszonyok hajtják az embereket a korcsmák felkeresésére, ott a társadalomnak egy hálás ellenakczióra nyílik alkalma. Az emberbarátok szervezkedjenek és kisértsék meg a külföldön már régen bevált úgynevezett alkoholmentes vendéglők, továbbá nép- vagy munkáskávéházak felállítását, melyekből a szeszes italok kizárásával tea, kávé és kakaó, továbbá ételek, mind jó minőségben és olcsón lesznek a kis embernek kiszolgáltatva. Mint a külföldi példákból láttuk, itt helyes tervezés és szervezés esetében sem áldozatról, sem alamizsnáról szó nincsen. Ezek a helyiségek, ha tisztán és bár egyszerűen, de némi csínnal rendeztetnek be, ha okszerűen és becsületesen kezeltetnek, lapokkal és egyéb olvasmányokkal kellőleg elláttatnak, nemcsak hogy veszteséggel nem járnak, de ha tömegesebb fogyasztók befogadására alkalmasak, esetleg fényesnek mondható pénzügyi eredményt szolgáltathatnak. Talán mondanom sem kell, hogy ebben az irányban nagyobb vállalatok és gyárak saját hatáskörükben tehetnék meg a kezdeményező lépéseket, ha munkásaik, de saját jól felfogott érdekükben is kísérletet tennének, hogy saját telepükön nyitnának egy ily alkoholmentes vendéglőt. Állításaink igazolásául megemlítjük azt, hogy a budapesti VIII. kerületi közjótékonysági egyesület e télen 6 fillérjével adott egy csésze teát tejjel és czukorral az általa felállított Otthonban és a télen kiszolgáltatott 8201 csésze tea árából befolyt összeg teljesen fedezte a teázás költségeit. Máday Izidor, ny. miniszteri tanácsos. *) Ez év őszén a fővárosban az alkohol ellenes szövetség már alkoholmentes éttermet fog berendezni. Szerk. Apró közlemények. A m. kir. belügyminiszter urnák 6209—1905. sz. rendeletét. Báró Kemény Árpád Alsófehérmegye főispánja minden tekintetben a leghelyesebben értelmezi; mint követésre méltó intézkedést lapunkban leközöljük azon kérelemmel, hogy azt vitás esetekben közigazgatási döntvény gyanánt a járási főszolgabirák oszágszerte fogadnák el és alkalmaznák. Sz.: 192—1906. Alsófehérvármegye főispánjától, főisp. Körrendelet valamennyi járás tekintetes főszolgabírójának. Alsófehérvármegye sok községében tapasztalható, hogy a korcsmarendtartásra vonatkozó törvények, rendeletek és szabályzatokban foglalt tételes rendelkezések nincsennek kellőlen végrehajtva. Egyelőre az éjjeli és hajnali zárórák, az Isteni tiszteletek alatti korcsma-ipar szünetelés és a korcsmahitel nagyságát megállapító jogszabályok pontos megtartására és szigorú ellenőrzésére törekedvén, a következőket rendelem el. A vármegye minden kis- és nagyközségében a 113—1893., 103—1894. kgy. sz. a. kelt szabályrendelet vendéglői, korcsmái és kávéházi zárórát megállapító szakaszai, u. m. a 8., 10., 12., 16. és 17. §§. minden melléktekintetek nélkül végrehajtandók. A magyar királyi Belügyminiszter urnák 1905. évi 6209. szám alatt kelt körrendeleté, mely szerint a templom közelében lévő korcsmákban az Isteni tisztelet alatt vendégek nem tartózkodhatnak — a vallás tekintélyének emelése és a vallásos buzgóság terjesztésének érdekében olyan értelmezéssel hajtandó végre, hogy tekintettel a községek belrészeinek csekély területére minden korcsma, mely nem a határban vagy a legszélső falu végen áll: templomhoz közellevőnek minősitendö. Végül súlyt helyeztek az 1883. XXV. t.-cz. 26. §-ának végrehajtása, illetőleg annak évenkénti kihirdetése és a korcsmahelyiségekben magyar és a még használt más hazai nyelven való kifüggesztésére s a mindezen rendelkezéseket magában foglaló 78548/1899. Belügyminiszteri rendelet szigorú szem előtt tartására. Ezen körrendeletemet a nagyenyedi m. kir. pénzügyigazgatósággal tudomásvétel és szives közreműködés véget közlöm, És az egész vármegyére kiterjedő ellenőrzés gyakorlására a vármegye alispánját kérem föl. Nagyenyed, 1906. julius hó 5-én. Báró Kemény Árpád, főispán. * * *