Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-08-20 / 7. (8.) szám
6 AZ ÉLET. Az alkoholos elmezavar ismertető jelei. \ Az alkoholos elmezavarban szenvedőnek arcza kezdetben puffadt, kipirult, a felületes érhálózat különösen az arczon és az orron tágult s kiütésekkel telt (vörös orr és arcz), a szemköthártyák belöveltek. Majd az arczkifejezés semmitmondó, apathicus lesz, az izmok felhüdése folytán a ránczok elsimultak, a bőr fonnyadt. Az ajkak, körmök kékesek, a nyelv bevont, reszket, főleg fibrillaris rángások észlelhetők rajta. Jelentékeny mozgási zavarok mutatkoznak. A nyelv, ajak és végtagok reszketnek. Gyakoriak a hüdések, különösen az arcz idegei, s többnyire a jobb oldalon mutatkoznak s ugyanezen oldalon vannak látószüküle- tek. Sokszor észlelhető egyik végtag hüdése, de mindig észlelhető az általános izomgyengeség, a kezek nyomó ereje gyengült s a járás főleg behunyt szemmel ingadozó. Az izmok mechanikus ingerlékenysége fokozódott, kalapácscsal való megütésre kidomborodnak. Az érzési körben szintén jelentkeznek rendellenességek. Találkozunk visszás, fokozott vagy csökkent érzékenységgel s gyakran teljes bőr érzéketlenséggel. A bőrérzésben, fájdalomérzésben lassúbbodás észlelhető, metszést, szúrást jobban tűrnek. Sokszor jellemzők a végtagokba kisugárzó fájdalmak. Sokszor zsibongás van, máskor melegebb érzés, megint máskor bogarak (tetvek, poloskák, tücskök, hangyák) mászási érzete a bőrön. Az érzék szervek működése zavarva különféle érzetek által. A szem káprázik, a látás ködös, homályos, szinérzet hiányos, a tárgyakat homályosan, zavartan s bizonytalan távolságban látják. Gyakran lép fel teljes vakság a látó ideg sorvadása folytán. A halló szerv részéről gyakoriak a fülcsengések, zugások, harangozás hallása. A szaglás, ízlés eltompult. A szervi bántalmak is gyakoriak; az idült gyomor- és bélhurut, mikor a gyomor nyálka hártya egészen palaszinü szürke, a máj duzzadt, vérbő, az alhasi szervek, vesék szintén duzzadtak, vérbővek. A szellemi tünetek sajátságos bélyeget nyomnak az alkoholistákra. A vérkeringési zavarok folytán fejfájás, szédülés, álmatlanságban szenvednek s ennek megfele- lőleg nyomott kedélyüek, kedvetlenek. A alkoholisták nem mámoros állapotban alázatos, félénk, meghunyászkodó emberek, mely magaviselet oka amaz erkölcsi lesújtó érzés, melyet az egyénben saját gyarló hibájának (az alkohollal való visszaélésnek) felismerése kelt. Miután az alkoholos mámor igen badar, gyakran az emberi méltóságot lealacsonyító tettek elkövetésére hajlamosít, nagyon is indokolt a szégyenérzet akkor, midőn a viselt dolgok a józan gondolkodás ítélő széke elé kerülnek. Az alkohol befolyása alatt az akaraterő csökken, az agy gátló képessége szenved s az ingerekre bekövetkező visszahatás, közvetlenebb lévén, az érzelmek, az indulatok kitörőbben nyilatkoznak. Az indulatok sokszor féktelenekké válván, a leggondolatlanabb tettek elkövetését idézik elő. Az állandó alkohol' élvezete következtében levő állandó vérbőség lobos képződményeket idéz elő, mi az egyén szellemi világában élénk nyomokat hagy hátra. A beteg erkölcsi érzéke elborult, jelleme ingadozóvá, megbízhatatlanná lesz, kedélye sivárrá, a szép és jó iránt közönyössé lesz s minden belső kötelék, mi őt családjához s embertársaihoz fűzi — meglazul. Családi körében rideg, mogorva, nagy fokban önző. Házastársát hűtlenséggel gyanúsítja, a legkülönféleképen képes annak nyugalmát felzaklatni, szemrehányásaiból kifogyhatatlan. Fellépnek a lelki és érzési zavarok, a hallucina- tiok különösek este és éjjel. Sokszor látnak rémképeket, állatokat, puskaropogást, felkiáltásokat, fenyegető hangokat hallanak, sokszor ösztönszerü cselekedetek, (gyújtogatás, lopás) majd öntudatlanság s eszméletlenség lép fel. Elméjük lassan eltompul, a gondolkodás megnehezül, apathia lép fel, s az elgyengült agyban fellép az elmezavar. Az elmezavar a heveny alkoholos elmezavaron kívül, még kétféle alakban jelentkezik, az egyik a reszkető őrjöngés (delirium tremens), a másik az alkoholos tébolyodottság. A delirium tremens pár napig tartó kissebb fokú érzési-, mozgási- és öntudat zavar után lép fel s az ilyen egyén hirtelen ijesztő alakokat, embercsoportot, ördögöt lát vagy azt hiszi, hogy feje felett kigyuladt a ház, kiugrik ágyából s torka szakadtából segítségért kiáltoz, neki rohan a falnak, ajtónak, ablaknak. Teste egészében reszket, minden izgatja, felugrik, jár, kel, mozog, ordít, az érzékszervek zavarosak nagymértékben. Különböző színeket látnak, vöröset, zöldet, de lehetnek gyakori érzékcsalódások foglalkozásuk köréből, pl. a földmives ökreit hajtha, a kocsis lovat puezol, a színész deklamal. Jellegző az állat látás : bogarat, egeret, patkányt, macskát, kutyát, bikát, oroszlánt lát. A víziók rendesen nagy tömegben lépnek fel, mindenből sokat, nagyot lát. Sokszor a halottak, az ördögök, katonák üldözik. Ez az állapot napokig, hetekig tart, mig fellépnek a hüdési tünetek s az ilyen egyének hiányos táplálkozás következtében öntudatukat soha vissza nem nyerve pusztulnak el. Az alkoholos tébolyodottságnál főleg üldöztetési téveszmék lépnek fel. Azt hiszik, hogy őket gazembernek, csalónak, hitványnak vélik, hogy nekik ellenségeik vannak, felebbvalóik üldözik, velük méltatlanul bánnak, fenyegetik elzárással lelövéssel, tönkrctevéssel. Az ilyen esetek nemcsak a tébolydában észlelhetők, de a mindennapi életben is. Sok ember méltatlankodásának, panaszának, mellőzési, üldöztetési téveszméinek oka vájjon nem-e az alkoholos mérgezésben keresendő ?
