Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-08-20 / 7. (8.) szám
AZ ÉLET. 3 nehogy egész életén át szemrehányásokat tegyen magának és az urának. De olvasóimnak elmondom, hogy lássák, hogy még a józán életű ember, ha csak egyszer ittosodik meg és akkor nemzi a gyermekét, ezúttal egy egész életre való bajt zúdít magúra és gyermekére. Sok ilyent láttam, de láttam ennek az ellenkezőjét is. Láttam ugyanis, igaz hogy ritkán, hogy részeges emberneh elég jól fejlett egészséges gyermekei vannak. A tanulság kedvéért egy ilyen esetet is elmondok. Egy az értelmi osztályhoz tartozó emberhez hívtak, akit az évek során a sok szeszes ital annyira megrontott, hogy utoljára már egy pár pohárka bortól is nagyon beteg lett. Éppen egy ilyen átdorbézolt éjszaka után volt a beteg akkor is bánatos családja körülállotta az ágyát. Miután a szerencsétlen embert megvizsgáltam, a felesége a másik szobába kisért el, hogy ott megírjam a receptet, Itt beszélgetés közben megkérdeztem az asszonytól, hogy a férje régóta iszik-e ? Mikor az asszony azt felelte, hogy házasságuk második évétől fogva, csodálkozásomat fejeztem ki azon, hogy egy részeges emberrel ilyen szép és egészséges gyermekei lehettek. Erre aztán a szegény asszony azt mondta, hogy ő maga csak vizet iszik és a szeszes italoknak még a szagától is undorodik. Az urát sem engedte soha magához, ha italszagu volt, pedig sokszor két nap is eltelt, mig ez a szag az ura lehellétéből eltűnt. Ebből pedig világosan kitűnik, hogy még részeges embernek is lehetnek életrevaló gyermekei, ha az asz- szonynak van esze és lelke ahhoz, hogy az urát csak teljesen józan állapotában bocsássa magához. Szükségesnek tartom még egy esetet orvosi gyakorlatomból elmondani, mert ez a másik kettőt mintegy kiegészíti. A 90-es évek közepe táján egy asszony jött el hozzám, hogy gyógyítsam ki egyetlen fiát az iszákos- ságból. Mindent megkisérlettem, de nem mentem semmire. Egyszer csak hallom, hogy a legény megházasodott. Az anyja azzal mentegetődzött, hogy azt remélte, hátha az okos menyecske a jó útra tudná visszatéríteni. De bizony ez nem sikerült. Már a legénybúcsun, de még inkább a lakodalmon a vőlegény kegyetlenül leitta magát. Alig telt le az esztendő és már mint halottkémet hívtak a fiatal házasokhoz. A születése után 2 nappal elhalt gyermekük vékony, vézna, satnya, szóval fejletlen volt. A gyermekágyban fekvő fiatal asszony keservesen sirt és elpanaszolta, hogy most minden reménységének vége. A férjét ugyanis nem tudta elszoktatní az italtól, pedig azt remélte, hogy ha majd a gyermek megszületik, talán az ura sem fog mindig korcsmában mini. És most nemcsak szegény gyermeke, de még ez reménye is meghalt. Még azzal vigasztaltam szegényt, hogy ez a gyermek úgy sem volt életképes. Ez a szomorú dolog még kétszer ismétlődött s az asszony mind jobban elkeseredett, mert szerette különben az urát és nem akarta őt elhagyni, pedig utolsó időben már a gazdaságot is elhanyagolta és a feleségével is mind durvábban bánt el. Ekkor aztán arra tanítottam az asszonyt, hogy férjét semmiképpen se engedje magához részegen. A szegény asszony azt mondta, hogy ő attól fél, hogy akkor az ura meg fogja verni. Megmagyaráztam a szegény teremtésnek, hogy jobb egyszer verést eltűrni, mint 9 hónapi terhesség után halva vagy nyomorékul született gyermeket hozni a világra, hogy továbbá a józan asszonyt a részeg férfi amúgy sem tudja megverni, mert ha az asszony őt mellbelöki, akkor hátratántorodik. Végre felhatalmaztam, hogy hivatkozzék reám és mondja meg neki, hogy én azt mondtam, hogy azért szül mindegyre életképtelen gyermekeket, mert az ura részegen nemzette őket. Még csak annyit mondok, hogy az asszonynak most hét egészséges gyermeke van, hogy az ura alább hagyott a korcsmázással, többnyire otthon ül és gyönyörködik gyermekeiben. Hozzáteszem még azt is, hogy a gazdaság is jobban megy és a banktól is megmenekült. És most már levonhatjuk ezekből a tanulságot. Ha az asszony azt akarja és melyik asszony ne akarná, hogy testileg, lelkileg egészséges gyermekei legyenek, akkor a nemzés előtt tartózkodjék a szeszes italoktól, De a mint láttuk, ez csak akkor elegendő, ha a férje sem iszik. Ha tehát az ura ittas, akkor az asszonynak jusson mindig eszébe, hogy engedékenysége miatt egy beteges vagy nyomorék gyermeke lehet, hogy ezáltal nemcsak ő és az ura fognak életükön át szenvedni, hanem ártatlan magzatjuk is örökös szemrehányásul fog nekik szolgálni. Ha ezt férjének akkor megmondja, ez úgyis békében fogja olyankor hagyni, de tekintettel a borzasztó következményekre még a férje unszolásának is ellene kell állania, mert a férfi másnapig részegségét kialussza és ekkor kijózanodva csak hálás lesz feleségének tartózkodásáért. Eljövendő gyermeke egészségének teljes biztosítására pedig követelje, hogy az ura a nemzés előtt legalább két napig tartózkodjék a szeszes italoktól. Ezzel aztán el lesz érve az, hogy egészséges mag kerüljön az egészséges talajban és isten segedelmével aztán várni lehet az egészséges termést. IV. A méhmagzat. Az asszonynak a szeszes italoktól való tartózkodása még csak most kezdődik igazán. Ha tudniillik a fogamzás megtörtént, akkor a méhmagzat az apától többé nem függ.
