Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-01-20 / 1. szám
8 AZ ÉLET. ságot. Ugyanez áll a kitartó futásra is. Szinte feltűnő szabályossággal tűnnek ki ilyen viadalokban az alkoholtól tartózkodók. * * # Darwin nczete az alkoholról: „Atyám és nagyatyám 100 évre kiterjedő tapasztalatai alapján azon meggyőződésre jutottam, hogy semmi a világon nem okoz annyi szenvedést, betegséget és nyomort, mint a részegítő italok élvezete. * * * Alkohol az állat- és növényvilágban. Dr. Ramqer dörpati tanárnak „Az alkohol hatásai az állat- és a növényvilágra“ eimü műve korszakalkotó jelentőséggel bir az alkoholkérdésre vonatkozólag ; aki kételkedik az alkohol mérges hatásában, az olvassa el e müvet, amely valóban az első, mely e kérdéssel az exact kísérletek egész sorozata alapján foglalkozik. Ez az álláspont — az alkohol hatásának vizsgálata a növényekre és állatokra — objektiv azzal szemben, amelynél az ember mindig maga a kísérleti tárgy és amelynél előítéletek, különféle gondolkozásmódok, valamint a legkülönbözőbb anyagi érdekek gátolnak meg bennünket a tudományos tapasztalatok következtetésében. Räuber szerint az állatok még érzékenyebbek az alkohollal szemben, mint a növények, ámbár az utóbbiak is általában nagyon érzékenyek. Magasabb rendű állatok még érzékenyebbnek látszanak, mint az alacsonyabb rendűek, a hydra 2% alkoholban körülbelül egy fél napig él meg, inig a csontos halak csak 2—3 óra hosszáig, jóllehet ezek testsúlya a hydráét több ezerszeresen felülmúlja. Räuber eredményei közül a következők érdemelnek nagyobb figyelmet: Az alkohol gőzének rövid behatására az impatiens ^ultani levelein cseppalaku váladék tűnik elő, amely színtelen, alkoholszagú ; az alkohol további behatására a levelek átlátszóak, üvegszeriiek lesznek, végül eler- nyednek és lehullanak. Ha a növényt a szabad levegőn tartjuk és megöntözzük, a levelek ujjáfejlődése megindul. Ha az impatiens sultani cserepében a földet, amely néhány napig viz nélkül szűkölködött és nagyon kiszáradt, 5% hígított alkohollal két napon át bőven megöntözzük, úgy a levelek megsárgulnak — mint ősszel —» és mind lehullanak; sőf a növény újra nem tud feléledni, hanem teljesen elpusztul. Az impatiens sultani dugványai, melyek előbb vízben hajtottak ki, később azonban 2°/o alkohol vizes oldatába áttéve, csupán növési képességük nagy veszteségével tudnak tovább élni és bizonyos tekintetben az utóbbihoz alkalmazkodni. A folyami rák 2% alkoholban egy nap alatt elpusztul; az alkol hatása legelőször a végtagok- kon játszó, lebegő, kapkodó és táncoló mozgásaiban nyilvánul. Később mozgásképtelenség és érzéketlenség lép föl, amely állapotból azonban az állat még fölépülhet, ha idejekorán jut tiszta levegőre vagy tiszta vízbe. Az alkohol gőzének ugyanilyen hatása van a folyami rákra. Csontos halak 2—4°/o alkoholt tartalmazó folyóvízbe tartva, rövid idő múlva mély kábulásba, érzési és mozgási tehetetlenségbe esnek, miután heves uszó- mozdulatokat, menekvési kísérleteket, heves légző mozgásokat végeztek. Az alkoholnak a madarakra való hatásút egy kísérlet sem mutatta olyan jól, mint az „Élet“-ből vett következő megfigyelés, melyet Räuber egy újság közleményből vett: Különös szünidei mulatságként élte át e cikk beküldője a következőt: Egy udvarban több iskolásfiu egy verébcsapatnak fehér kenyérmorzsákat és árpaszemeket hajigáit. Az éhes madarak a legnagyobb étvágygyal szedegették e kedvenc táplálékukat, de jóllakva nem tudtak elrepülni és jól- tevőik összefogdosták őket. Amint a dolog lényege iránt érdeklődött e sorok írója, azt a választ kapta, hogy a madáreledel spirituszban ázott . . . Ezen látszólag csekély megfigyelésben a szociálpolitikai alkoholkérdés egész igazsága napfényre kerül. Mivel akarnák megfogni a politikai verebeket, ha nem volna alkohol. iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiMiiiMiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiMimiiiiiiiiiiiiiiiMiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Elmebetegségi rovat. E rovat egyes elmekor esetek otthoni kezelésére van nyitva. Lapunk olvasói díjmentesen zártlevélben kapnak szakszerű felvilágosításokat, elmebetegnek otthon való kezelésére, továbbá elmebetegnek ingyen vagy fizetéses helyen elmegyógyintézetben való felvételre. E helyütt még korrajzokat is közlünk, önként értetődik, a név és hely mellőzésével, mi által alkalmat nyújtunk lapunk barátainak arra nézve, hogy az elmekor teljes lefolyásával megismerkedjenek. Ami viszont elvezeti őket arra, hogy a társadalomban másokon az elmebaj jegyeit, jeleit és az esetleges kórformát felismerjék. Mely felismerés — egyrészt a beteget ideje korán, tehát még mikor rajta segíteni lehet, kerülne a rendszeres gyógykezelés alá — és a hozzá tartozói is kellő időben és jó tanácsokkal volnának ellátva. * * *
