Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-03-24 / 3. szám
6 AZ ÉLET. Pest vm. Sok helyt nem nélkülözhetetlen élvezeti czikk a pálinka, ahol az, ott keresetének 10%-át italra adja a napszámos, sőt a borral, sörrel 15—50%-ra is tehető. Kolozs vm. Rendszerint inkább éhezik és ronda lakásban lakik a munkásnép nagy része, semhogy szeszes italok élvezetéről lemondjon. Zólyom vm. A pálinkára fordított kiadás körülbelül annyi, mint az élelemre szolgáló. Az illető adóját olykor tízszeresen is meghaladja. Jász-Nagykun-Szolnok vm. 1903. évről gyűjtött adataim szerint negyedfél millió koronát adtak e megyében ki szeszes italra. Ez összegnek nagyobb része pálinkafélek ára. Veszprém vm. A szegényebb néposztály, (a gyengében táplálkozók) aránylag több pálinkát fogyasztanak ............elég sok van olyan, ki az élelemre valót is pálinkára költi. Temes vm. . . igaz, hogy a szegényebb osztály részegesebb ; inkább nem eszik csak ihasson. Békés vm. Igen, különösen télen, ha tartós és nagy a hideg, a nép a korcsmákba húzódik, mert bizonyosan melegebb hajékot, talál ott, mint odahaza. A szegény inkább nem eszik, csak hogy ihassék. Szepes vm. A szegénység nagyon ritka esetben hajtja az embereket az ivásra, inkább az iszákosság teszi az emuereket szegényé. Csanád vm. . . . minél szegényebb a munkás, annál többet költ a szeszes italokra és legtöbb korhely munkás leginkább a legszegényebb munkásosztály között található. Borsod vm. ... de igenis a nevelés hiánya és a gyermekeknek rászoktatása nagyrészt okozója az iszá- kosságnak. Hajdú vm. A szegényebb, sőt a legszegényebb osztály issza állandóan a pálinkát; a napszámos, favágó munka után haza sem megy, a pálinkás boltban issza el keresetét. Inkább télen mint nyáron nagyobb az isszákosság. Sáros vm. ... a szegénység fokozza az ivási hajlamot, azonban talán azért szegény, mert keresetét nagyrészt elissza. Szabolcsm. A szegénység nagy befolyást gyakorol az ivási hajlamra. Sok családot ismertem, melynek, nem telt elegendő kenyéré, ruhára, de a pálinka mindennap kikerült. Kérdésemre az illetők azt felelték, hogy : „Úgy rincs mit ennünk, legalább ez a kis pálinka tartsa bennünk a lelket.“ Csik vármegye: Ha a munkabér emelkedik, úgy az iszákosság is gyakoribb, mert jut pénz rá; ellenben csökken a józan gondolkodásuaknál, mig a valódi iszákos nem számit mivel sem iszik hitelre. Tolna vármegye: Sokakat ez dönt bele a család koldulásába is, mert az iszákos munkás családján kívül ezen élvezetének hódolván, erre fordított pénzét attól vonja meg s igy mindig emelni akarja bérét. Csanád vármegye : A munkabérek emelése kizárólag a korcsmárosok gazdagodását mozdítja elő. A pálinkás ember nem ismeri a takarékosságot. Két tiszabalparti vármegyéből írják: Nyilván áll összefüggésben, hogy a lelkiismeretlen elárusítók, ekkor legjoban vethetik hálójukat reájuk. A vagyonosodni feltétlenül akaró zsidó urak még váltó aláírásával is késztetik, hogy a végén azután földjük után még az ingüket is elvehessék. Máramaros vm. : Mennél nagyobb a napszámbér, annál kevesebb napot dolgozik a kizárólag munkára utalt paraszt és annál többet iszik; ennek oka az, hogy igényei igen alacsonyak s ha azokat egy héten három napi munkával kielégíti, többet nem is dolgozik. Turócz vm. A munkadók úgy a munkásoknak, mint a cselédeknek kénytelenek pálinkát adni. Az adag lVs—2 decziliter, mely adag a munka, és szokás szerint 2—5 ízben adatik naponta. Komárom vm. Ma már alig van fizikai munka, melynek végzésénél előre ki nem kötnék, hogy a napszámra pálinkát is adjon a munkaadó. Nyitra, Pozsony, Trencsén és Turócz vármegyében levő 170 gazdasági szeszgyárban átlag összesen 900 munkás konvenczióként kap : 1. ingyen lakóhelyet, 2. kruplit, 3. naponta 5—7—10 decziliter nyers pálinkát, havi 20—30 korona bért. ‘A pálinka konvenczió, ez abszolúte ki nem küszöbölhető. Egyéb gyárakban az nem szokás, de napszámosoknál ismét rendes a pálin- kávali részbeni fizetés. Szepes vm. 3—5 decziliter, munkabérük egyik részéül, mert anélkül nem is vállalnak munkát. Borsod, Gömör vm. Némely községben a gazdasági cselédnek és fuvarosnak gabonahordás idején minden fordulás alkalmával adnak egy kis üveg fél decziliter pálinkát. Szatmár, Ugocsa vm. Aki munkásait gazdatársaitól magához igyekszik kecsegtetni, az nagyobb és szorgos munka idején pálinkát ad munkásainak. Ezzel is öli őket, mert a legolcsóbbat, természetesen leginkább ha- misitottat ad. Csik megye. A pálinkát nemcsak a napszámos, hanem a részmunkás vagy szakmánymunkás is kiköti magának s azt a munkaadó természetben kell, hogy kiszolgáltassa, mert a pénzértékben való kiszolgáltatás kikötése esetén is rossz kedvet okoz, ha munkaközben pálinkával nem vendégeli munkásait. Innen van, hogy szívesebben megy a napszámos oda, hol kevesebb munkabért, de több pálinkát adnak, mint oda hol, nagyobb munkabért és kevesebb pálinkát kap. Szabolcs vm. A munkaadók úgy a munkásoknak, mint a cselédeknek mód nélkül adják a pálinkát, mert fájdalom, e nélkül sem egyiket, sem másikat manapság kapni nem lehet.
