Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1907-02-20 / 2. szám

AZ ÉLET. 9 ki vallása lelkésze előtt esküt tett arra, hogy egy évig legalább alkohollal nem él. Az eskü letérői pedig neki bizonyítványt kell felmutatni. A hogy azt gyakorlatba vettem velők soha semmiféle bajom nincsen, az előirt munkát szorgalmasan és pontosan végzik. Minden mun­kás szépen haza viszi a keresményét, és abból egy fillér sem kerül a kocsmáros kezébe. Mindezek közlése után felkérem „Az Élet“ szer­kesztőségét miszerint méltóztatnék az állomás alkalma­zottjai előtt alkohol ellenes felolvasást tartani, e tekintetben a magam részéről a legmeszebb menő támogatásra ezen­nel Ígéretet teszek.“ ^ ^ ^ Egy községi jegyzőtől a következő levelet kaptuk. „Szívélyesen és tiszteletteljesen üdvözlöm az alko- hoj ellenes mozgalmat, a magam részéről a közjó ér­dekében örömmel és készséggel ajánlom fel közre működésemet. „Az Élet“ szerkesztősége minden időben és alkalommal számíthat csekélységemre ha agitáczió- ját a mi vidékünkre is kiterjeszti. A szerkesztő urnák. „Az ideg és elmebaj felismerése valamint akörüli eljá­rás“ czimü könyvénél ritkán olvastam hasznosabbat. Tanulmányozás czéljából sokszor olvasgatom. Egyik képviselőtestületi ülés után „Az alkoholizmus“ czimü részből felolvastam. Egyetlen egy képviselő testületi tag sem akadt, ki az abban foglalt eszméket ne helyeselte volna. Sőt a községi biró és a római katholikus lelkészünk azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy nagyon helyes valamint czélszerii volna, ha felolvasás czéljából körünk­ben a szerkesztő ur megjelenne, ezt midőn e sorokkal tolmácsolom egyúttal kérem méltóztatnék a mi szükebb erdélyi pátriánkban • jelenlétével bennünket szerencsél­tetni. 8—10 nappal kegyeskednék előzetesen az ide jövetelről értesíteni, én akkorra a lelkészünk és a köz­ségi bíróval egyetemben a község értelmesebb fölműve­seit és iparosait a község házához, a felolvasásra meg­hívnám. Hiszem és reményiem, hogy a felolvasás meg­tartása után legalább 12—15 tag fog találkozni ki ko­molyan kijelentené, hogy a szeszes ital élvezetétől tar­tózkodni fog. Ennyi taggal talán meg is alakulhatna az alkoholellenes egylet, — melynek további létéről és fel­virágzásáról gondoskodnánk. — Azzal zárom be sorai­mat „ha nem vetünk akkor nem is arathatunk.“ * * * X főszolgabirót felkértük, hogy az alkohol elleni mozgalmunkat erkölcsileg támogassa. Ő a kérelem tel­jesítését a gavalléros előzékenység — és a jól eső figyelem keretében meg is ígérte. Beszélgetésünk központjában — önként érdeklődik — hogy az alkohol elleni védekezés, úgy perdült, for­dult, mint a fonóban az orsó. Egyszer csak a főszolgabiró váratlanul kijelenti, hogy alkohol ellen van ám neki egy igen jó reczeptje. Ez a kijelentés szerkesztőnk arczára egy csomó kaczagó kérdőjelt rajzolt, melyek addig kíváncsiskodtak a fő­szolgabiró tekintete előtt, mig azok az ismertetés útjára nem terelték. — Én, mondja a főszolgabiró a jegyzőimnek — apja, de egyúttal önzetlen jó barátja Is vagyok. Az ő örömük az én örömem is, az ő bánatukban osztályos vagyok. Azonban a hol kell — viszont szigort is alkal­mazok. Egyik jegyzőm — a szeszes italok különböző fajtáit gyors egymásutánban kezdte nap-nap mellett garatolni. Ezen tényével szemben jó ideig csak figyelő állásra szorítkoztam. Majd ezt oda hagyva: eleinte a kérelemnek szelidebb szavaival igyekeztem reá hatni, de mit sem használt, — csak tovább folytatta „le az alkohollal“. Majd a dorgálás ■ ténorjából szóltam hozzá. A várt eredmény nem mutatkozott, folytatta tovább „le az alkohollal“. Az alkohol következtében az én jegyzőm cseleke­detei és magaviseleté a fegyelmi vétségek sodrába került. Ezt látva „ad verbum audiendum“-ra czitáltam. Véde­kezését minden megjegyzés nélkül fagyasztó hideg nyu­galommal végig hallgattam, vele nyomban a jegyzői állásról való lemondását megirattam, melyet két alkalma­zottam előttemezett. A lemondást tartalmazó okmányt magamhoz véve azt mondottam neki. Ha még egyszer mértéken túl fogja a szeszt fogyasztani, kérelhetetlenül érvényt fogok szerezni az állásról való lemondásának. Az én jegyzőm úgy engemet, mint családját és kartársait azzal az örömmel lepte meg — hogy attól a naptól fogva Saulusbol Paulussá változott. íme ez is egy adat arra uézve, hogy helyes esz­közök alkalmazásával igen is gyógyítható az iszákosság. Elmebetegségi rovat. E rovat egyes elmekór esetek otthoni kezelésére van nyitva. Lapunk olvasói díjmentesen zártlevélben kapnak szakszerű felvilágosításokat, elmebetegnek otthon való kezelésére, továbbá elmebetegnek ingyen vagy fizetéses helyen elmegyógyintézetben való felvételre. E .helyütt még korrajzokat is közlünk, önként ér­tetődik, a név és hely mellőzésével, mi által alkalmat nyújtunk lapnnk barátainak arra nézve, hogy az elme­kor teljes lefolyásával megismerkedjenek. Ami viszont elvezeti őket arra, hogy a társadalomban másokon az elmebaj jegyeit, jeleit és az esetleges kórformát fel­ismerjék. Mely felismerés — egyrészt a beteget ideje­korán, tehát még mikor rajta segíteni lehet, kerülne a rendszeres gyógykezelés alá — és a hozzátartozói is kellő időben és jó tanácsokhal volnának ellátva. * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom