Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-12-20 / 12. szám
6 AZ ÉLET vált. — Ellenben a lélek és a test tönkremenésénél ha azt az alkohol idézte elő, —f sajnos ezt nem mond- hajtuk, mert ha az alkohol rabszolgájául ejtette az embert, nem elégszik meg annak lelkileg és testileg való tönkretételével — hanem folytatja ezt a romboló munkáját az utódokban is. Az alkohol pedig az emberiségben a legrémesebb pusztítást akkor viszi véghez, ha munkatársul veszi a szerelmet. A midőn ezeket a sorokat írjuk lelki szemeink előtt megjelennek az emberi nem legszánandóbb alakjai, azok a szegény hülyék, kiket az állami gondoskodás irgalma a lipótmezei tébolydában elhelyezett. Ezeknek a kora ifjúságban is vénnek látszó — ránczokkal pedig telebarázdált arczuk, fejlődésben visszamaradt vézna testük, rendellenes fülkagylózottuk, dadogó beszédük, végtelenül hiányos fogalmaik mind azt rikkoltják felénk, hogy mi az alkohol mámora között megfogant szerelem gyümölcsei vagyunk; vagy már szüléink voltak olyanok. Az alkohol és a család czimü népies nyelven írott füzetke a testi és lelkileg nyomorék hülyék számát akarja apasztani, amikor a köznépet, de főleg a hitves társakat jótanácsok és intelmekkel figyelmezteti azon súlyos következményekre, melyek akkor szoktak bekövetkezni, ha részeg fővel áldoznak a szerelem oltárán. A füzetke szerzőjének Dr. Halász orvosnak a köznép kitanitására vonatkozó őszinte és jóságos Szándékát az alább egész terjedelmében közlött főszolgabírói körrendelet melegen felkarolta. — Kérjük a főszolgabíró urakat, hogy hason rendelet kiadásával mozdítsák elő a nép felvilágosítását, — mert legyen az a gyertyaláng bármilyen aprócska, mégis a sötétben világit — és annak fénye a tévelygőket útbaigazítja. 7015—1907. sz. A soproni járás föszolgabirájától. Körrendelet minden Jegyzöscgnek! Az alkohollal való visszaélés számos káros következményei, az erkölcsi érzület hanyatlása, rossz indulatok felülkerekedése, pazarlás, verekedési sőt ölési kézség stb. általánosan ismertek; kevésbbé hatolt azonban a köztudatba annak a testi szervezetre gyakorolt azon végzetes hatása, a mely az ittas állapotban nemzett gyermekek testi vagy szellemi fogyatkozásaiban nyilatkozik meg és mérhetetlen csapást jelenthet első sorban a gyermekre, a családra, de nem utolsó sorban a községre is, amely az ily testileg nyomorék vagy szellemileg tönkretett ember eltartásáról idővel gondoskodni köteles. Minden oly eszköz tehát, a melylyel e csapás megelőzhető, megragadandó, elsőként természetesen az, a mely a köznépet e részben felvilágosítja, figyelmezteti, gondolkodásra készteti. Ily eszközül kínálkozik Dr. Halász István ákos- falvai körorvos „Alkohol és család“ czimü müvecskéje, a mely közérthető modorban tárgyalja az alkohol mértéktelen élvezetétől a jövő nemzedékre háramolható veszélyeket: e müvecskére az „Élet“ czimü antialkoholista lap által figyelmessé téve, abból a községek részére egy-egy példányt megszereztem. Felhívom Czimet, hogy a csatolt példányt elolvassa, azt az elöljáróság, a képviselőtestület, iskolaszék tagjai között stb. köröztessék és igyekezzenek odahatni, hogy az abban foglaltakról minél többen szerezhessenek értesülést; bármi csekély legyen is egyelőre az olvasmány hatása, nem kétlem, hogy idővel meggyökeresedik a köznépben a mértékletesség iránti érzék annyira, hogy nem erénynek minősiti azt majdan többé, hanem az utódok iránti természetes kötelességnek. A könyvecske kézről-kézre adásának ellenőrzésével legczélszerübbnek tartanám egy esküdtet megbízni, a ki azt — ha például több érdeklődő a községben már nem akad — fáradtsága jutalmául megtarthassa. Kelt stb. Megfigyelések. Az északsarki utazók, nevezetesen Nansen Fritt- jof tanúsítják a tényt, hogy a nagy hideget jobban kibírják az abstinensek, mint a szeszes italokat fogyasztók. Nansen, midőn kérdezték, vájjon 8 havi nagy uta- tazása alatt a jégsivatagban élt-e szeszes italokkal, azt válaszolta: „Ha akkor magammal szeszes italokat vittem volna, ma nem volnék itt, mert sem a nagy fáradalmat, sem a nagy hideget nem bírtam volna el.“ Nem megszégyenítő mi reánk orvosokra nézve, hogy a sporttal foglalkozó emberek elébb ismerték fel a szeszes italok káros hatását az emberi szervezetre, mint mi ? — Ismeretes, hogy egy sportsman, aki egy match-re készül, tehát amikor nagy izomerő kifejtésére van szüksége, már napokkal előbb tartózkodik a szeszes italoktól. — Az az athléía, aki a birkózás előtt inna, előbb le lesz győzve egyenlő erejű ellenfele által. Nem tagadható, hogy az alkoholizmus elleni küzdelemben ma kiválóan laikusokat látunk buzgólkodni és orvosokat aránylag csak csekély számbán. Már pedig az alkoholizmus sokkal több kárt okoz, mint a két nép betegség: tuberkolózis és syphilis. Kétségkivül, hogy az orvosok volnának hivatva a küzdelemből az oroszlán- részt maguknak kivenni, amit, sajnos, meg ma nem