Az Élet, 1907 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1907-09-20 / 8. (9.) szám
6 AZ ÉLET Már a gyermek is pálinkához szokik. Próbát tett borral. De a munkás azt felelte : — Pálinkát kérek. — Miért ? Hisz a bor is jó. — Már mi csak a pálinka mellett maradunk, attól jobban érezzük magunkat s a porciónkból hazavihetünk a gyereknek is. A tót munkás, az itthon iévő, szintén pálinkát iszik. De minden megfigyelés és tapasztalat azt bizonyítja, hogy ama tót munkások, akik Amerikából jöttek vissza, nem isznak pálinkát. Az egyik ur beszélte, hogy amikor a kommen- czióban az italról volt szó, az amerikánus tótok igy szólották : — Kérünk sert. Azok ott kint az irtózatos munkát igazán nem bírták volna, hogyha alkahollal is kellett volna küzdeniük, de aztán úgy leszoktak róla, hogy idehaza már nem képesek ismét rászokni s a legcsábitóbb kisértéseknek is ellentállanak. Tagadhatatlan, hogy igen nagy gazdasági kérdés az, hogy a munkásnépet miképen lehetne leszoktatni a pálinkáról és inkább könnyű, ártalmatlan sörre szoktatni. Végeredményben a fiskus nem vallaná kárát még abban az esetben sem, hogy ha lehetővé tennék az olcsó sör előálllitását. S a népességet a pálinka veszedelmeiből kiszabadítani, körülbelül megéri az átmenet kockázatait. És hogyha nem is kell szó szerint venni azt az állítást, hogy a gyáriparral azért nem lehet boldogulni, mert nincs olcsó sör, kétségtelen, hogy a pálinka- ivásról való leszoktatás egyike azoknak a változásoknak, melyeken a magyar munkásnak át kell esnie, hogy jó gyári munkás váljék belőle. * * * A magunk részéről e közlemény aljára pont gyanánt a következő megjegyzést tesszük. Valamennyi szeszes ital közül a sör a legártalmasabb, mivel any- nyira egyik sem alkalmas arra, hogy az unalomérzet elűzése céljából annyi visszaélés történjék. A filiszter mindenkor megbotránkozik azon, ha valaki pálinka ivás által lesz tolvajjá vagy gyilkossá. Hogy a sör mellett ezren elbutulnak, elfásulnak és elzüllenek, az egykedvűen és hidegen hagyja őket. Hisz ez nem zavarja őt az ő önző nyugalmában. A sör már azért is a legártalmasabb a szeszes italok között, mivel egyik sem annyira csábitó. Pálinkát inni minden néprétegnél szégyen, mialatt mértéktelen sörivással hivalkodik népünk szellemi ellőkellősége. Egyik italt sem lehet oly hamar megszokni, mint a sört, egyik sem rontja annyira az étvágyat a rendes étkezés és az ártatlan élvezeti szerek iránt. Semmi más ital nem csábit annyira a mértéktelenségre. A sör védelmezői javára igyekeznek betudni azt, hogy a sör egyúttal tápszer is. Nem tagadható, hogy a sör szénhidrátot és fehérjét tartalmaz. De ha a sörnek ezt a tápláló értékét szembe állítjuk a sör árával. Feltéve hogy valaki 2 liter sört fogyaszt naponta, 90 gramm szénhidrátot és 14 gramm fehérjét vesz magához, ami körülbelül 4 zsemlének felel meg. A sör ára legalább 1 korona; a zsemlék ára legfeljebb még egyenként vásárolva is 16 fillér. Tehát ha e két érték egységet egymás mellé állítjuk, önkénytelenül igazat adunk De Wilide brüsszeli tanárnak mikor egy ízben a katedráról azt a kijelentést tette, hogy olcsóbb szalonkovái táplálkozni mint sörrel. A sörről beszélve, — eszünkbe jutnak azok a gyermek fej nagyságú úgynevezett „sör-szivek“, melyek a müncheni kórbonctani múzeumban vannak elhelyezve. Ilyen sziveknek a tulajdonosai csekély kivétellel mind a negyvenes évek végén képezik a boncoló orvos tanulmányi tárgyát. Tehát a nagymennyiségű sörfogyasztás szivtultengést idéz elő, mely azután a legszebb és leginunkásabk férfi korban már uekíink sirgödröt ásat. A szeszes italok hatása az utódokra. Irta: dr. Madzsar József. Midőn az alkohol megkezdi pusztító útját, nem áll meg azon a ponton, amikor az alkoholista egyén szervezetét elpusztította, hanem folytatja tovább az utódokban, s amint a nemzedékek szaporodnak, úgy hatványozódik a szesz pusztító ereje, fokozódik inten- titásban és exteníitásban és megbünteti az atyák bűnét a harmadik és negyedik nemzedéken is. Egy ily családnak typikus története a következő: I. nemzedék: Iszákosság az ismert következményekkel. II. nemzedék : Hajlam az iszákosságra, neurasthenia, agyi tünetek. III. nemzedék: Hajlam ön- gyilkosságra, bűntettekre. Hypochondria. IV. nemzedék : Elkorcsosult egyének, moral insanity, hülyék, súlyos gyermekkori betegségek ; a faj kihal. Ha az alkoholos elfajulás egyes jelenségeit részleteiben akarjuk vizsgálat alá venni, úgy feladatunkat 2 részre kell osztani, aszerint, a mint a heveny vagy idült alkoholizmus hatásáról beszélünk. A heveny-alkoholizmus hatása a részegségben nemzett gyermekeken nyilvánul. Már a régi római és görög irodalomban megtaláljuk a nyomát annak, hopy a részegség állapotában nemzett egyéneket cseké'yebb észbeli tehettséggel ellátottaknak, s biznyos tekintetben degeneráltaknak tartották. Diogenes igy szói egy gyönge tanítványához : „fiatal barátom, tégnd is részegségben nemzett az atyád,“ „Ebbii gignunt ebrios,“ a részegek iszákosokat nemzenek, mondja Plutarch. De nemcsak a néphit, hanem a törvényhozók is ezen
