Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-02-01 / 2. szám
ÉRTÉKŐRZÉS 11 2017-ben a német nap- és szélerőművek csaknem 100 ezer megawattra növekedett beépített teljesítménye a rendszer teljes beépített kapacitásának mintegy 49%-át adta, ám az összes nettó áramtermelésnek csak a 26%-át biztosította e két időjárásfüggő megújuló, miközben a termelés 61%-át továbbra is a szén- és gázerőművek, illetve a bezárásra ítélt atomerőművek biztosították! A megújulókra, különösen a nap- és szélerőművekre nagy számuk ellenére Németországban sem lehet stabilan alapozni, hiszen termelésük attól függ, hogy éppen süt-e a nap, vagy fúj-e a szél. Gyakran vannak olyan téli és nyári időszakok, amikor minimálisra esik a nap- és szélerőművek termelése. 2018. január 11-én például a nap- és szélerőművek 100 000 MW beépített kapacitása még a déli órákban is csak 6000 MW értékelhető teljesítményt tudott biztosítani. Ennek következményeként a megtermelt villamos energiának ezen erőművek csak a 4%-át biztosították, miközben a 81%-át továbbra is a szén-, gáz-, illetve a bezárásra ítélt atomerőművek adták. Az időjárásfüggő megújulok természetét és a természeti törvényeket nem lehet megváltoztatni politikai döntésekkel. A német „zöldlufi" kipukkadt, ma egyetlen villamosenergia-rendszersem üzemeltethető 100%-osan megújulókkal. A fogyasztók igényeit minden pillanatban ki kell tudni szolgálni, ezért a megújulok mellett szükség van ugyanannyi kapacitású hagyományos erőműre is. Ezért a német gázerőművek az atomerőművek kivezetésével egyre nagyobb szerepet kapnak a rendszerben, a szénerőművek pedig továbbra is a legnagyobb német villamosenergiatermelők maradnak. Tavaly utóbbi biztosította a német termelés 40%át! így nem túl meglepő, hogy tavaly Németország új rekordként 53,4 milliárd köbméter orosz földgázt importált, valamint szüksége volt 51,2 millió tonna feketeszénimportra is. Különös módon a növekvő orosz gázfüggőséggel vagy éppen a feketeszén-függőséggel kapcsolatban a németeknél senki nem emeli fel a szavát. A hazai atomellenes zöldek talán a legmélyebben hallgatnak arról, hogy a német szén- és gázerőművek továbbra is nagy részaránya miatt nem lehet elérni a 2020-ig célul kitűzött 40%-os német kibocsátáscsökkentési célt sem! 2009-2017 között a hatalmas megújulós kapacitások ellenére az előzetes adatok szerint csak 1 millió tonnával tudták csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, miközben a kitűzött cél eléréséhez 2 év alatt további 155 millió tonna kellene! A klímavédelmi cél teljesülése ezért eleve esélytelen. Ezt a klímavédelmi csődöt, ha nehezen, de már ki merik mondani a német politikusok, hiszen nemrég a koalíciós tárgyalásokat folytató pártok képviselői szakmai alapon már megállapodtak a kibocsátási cél csökkentésében, illetve későbbi időpontra halasztásában. Ez hatalmas kudarc. A németek elkövették azt a hibát, hogy szakmai döntések helyett politikai és érzelmi döntéseket hoztak, és az atomellenesség visszaütött. A megújulok túlzott ártámogatásának már most is sokkoló a hatása. Decemberi adatok szerint Berlinben a lakossági átlagos villamosenergia-ár átszámolva 95 Ft/kWh, miközben Budapesten 38 Ft/kWh. Az idei évre tervezett támogatási összeg 27,75 milliárd euróra fog növekedni, amit továbbra is a német fogyasztóknak kell majd kifizetnie. Az idén további nap- és szélerőmű-kapacitás létesítése várható, az áramár pedig már idén elérheti a 100 Ft/kWh értéket is. Ez minden, csak nem sikertörténet. A német energiaforradalom bukása végső soron a politika kudarca. Leállítják az atomerőműveket, és a hatalmas megújulós fejlesztések és támogatások ellenére a szénerőművi termeléshez láncolják magukat. Egyre inkább az körvonalazódik, hogy a német atomellenesek a kétes eredményre vezető megújulóforradalommal valójában a fosszilis energiatermelők malmára hajtották a vizet. Ez nem is annyira meglepő, hiszen a fosszilis iparban érdekeltek jobban szeretik a megújulókat, mivel azok nem veszélyeztetik üzleti modelljüket. Az igazi verseny csak az atomerőművekkel van, hiszen azok a fosszilis energia előnyeit hátrányok nélkül tudják biztosítani. A német Energiewende nagyon sok tekintetben ambiciózus célokat fogalmazott meg, de gyakorlatilag eddig egyetlen cél sem teljesült, sőt a helyzet több területen sokkal súlyosabb. Az eredeti klímavédelmi célt nem lehet teljesíteni, a villamosenergia-árak az egekben vannak, és egyéb következményekkel is számolniuk kell. A szén kedvéért pusztítják a vidéket, a környezetet, felszámolnak temetőt, lerombolják az emberek otthonát, a kórházat és a templomot is. Az üzlet az üzlet. Mindezekre tekintettel nem gondolom, hogy Magyarországnak a németektől kellene energiapolitikát tanulni. A nemzetközi trendekhez illeszkedően az atomenergia és a megújuló energiaforrások együttes és nem egymást kizáró használata mellett tesszük le a voksunkat. Mi a jövőt építjük.
