Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-12-01 / 12. szám

36 BARANGOLÓ A falu legnagyobb rendezvénye, amit istentisztelettel kezdenek, majd minden korosztály megtalál­ja a hozzá szóló programokat. Karácsonyi futás Karácsony előtt nem sokkal szok­ták a karácsonyi futást meg­szervezni. Érkeznek rá gyerekek, felnőttek vegyesen, a környező településekről is. A gyerekeknek a művelődési házban programokkal készülnek, és minden résztvevőt vendégül látnak lángossal, majd este máglyagyújtással búcsúznak el. Fejlesztések a faluban Minden EU-s pályázaton indulnak, és többségén sikeresen szerepel­nek. Az utakat felújították, leasz­faltozták, játszóteret építettek, va­lamint fitneszparkot alakítottak ki a csatorna partján, amit az időseb­bek is szívesen használnak. A pol­gármesteri hivatal is megújult, kicserélték a tetőt könnyűszerke­zetesre, amit így jóval kevesebb pénzből meg tudtak valósítani. A művelődési házat is rendbe tet­ték, napkollektorokat szereltek fel. Látogatásomkor éppen a könyvtár épületén dolgoztak. Szeretnének egy tájházat is kialakítani, amihez már kiválasztották az épületet, fo­lyik a felújítása, de még sok mun­ka van rajta. Vendégházuk is van, ahol tíz főt tudnak elszállásolni, például az erdélyi testvérvárosuk­ból érkezőket. Télen nem fázhat senki A rászorulóknak minden évben biztosítanak elegendő tűzifát, hogy senki ne fázzon, ne fagyjon meg a faluban. Tavaly télen volt olyan, aki ötször kapott. Bicikliút egészen Kalocsáig Ez a kis falu szinte Kalocsa külvá­rosának is tekinthető, a 2,6 kilo­méter távolság minimális. Szep­tember óta a biciklivel közlekedők is biztonságosan juthatnak el az új bicikliúton a szomszédos tele­pülésre, ugyanis a növényolajgyár miatt napi kétszáz kamion jár ezen az úton. A falu teljesen sík terü­leten fekszik, sokan közlekednek így. Az iskolában csak alsó tago­zat van, utána bejárnak Kalocsára a gyerekek. Szerettem volna én is végigtekerni az új úton, de sajnos beesteledett, így el kellett halasz­tani. Utcádíszítő verseny Már harmadszor hirdették meg, idén kilencen jelentkeztek. Jó pá­rat megmutatott alpolgármester, és igazán kreatív összeállítások is voltak közöttük. Olyanok, amihez talán egy hétig is kellett készülőd­ni, megtervezni és utána szépen kivitelezni. Milyen alkotó kedvű emberek élnek itt! A kezdeménye­zésből és a szépre igényes lakosok számának növeléséből a falu is so­kat profitál. Rocskár Sándor - ösztönös, mint a vadrózsa Megérkezünk Sándorék portájára, épp a nyitott, udvari műhelyében találtuk. Szabadkozik: „Ez nem is műhely, mert ott rend van, de ná­lam nincs." Hogyne lenne rend, mikor ott sorakoznak a falon a szerszámok? Kiderül, azok nem is a faragáshoz használt eszközök. Azok beleférnek egy gyümölcsös­ládába, és már veszi is elő. Harc­kocsialkatrészből meg reszelőkből készítette őket. Mindjárt sztori­ba kezd egy régi alkotótáborról. A szerszámait először megmoso­lyogták, amikor kiborította egy pokrócra maga köré. Persze ami­kor elkészült a szobra, már meg­győzte őket. Engem az élet taní­tott - mondja. A művészetben a vadrózsa elnevezés megtisztel­tetés, mert az ösztönösen tudja, neki mi a jó, ezért adták neki ezt a nevet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom