Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-11-01 / 11. szám
12 TUDOM, RÉG ELMÚLT Atombölcsők Hárfás Zsolt | Fotó: Hárfás Zsolt MIMI Életünk során sokszor kezdünk bele olyan új dolgokba, amelyektől jobb jövőt és szebb életet remélünk nemcsak a családunknak, hanem a tágabb közösségünknek is. Nem volt ez másként akkor sem, amikor az idén 40. születésnapját ünneplő Atomerőmű magazin elődje, az Atomerőmű építői címet viselő lap első kiadása 1978-ban megjelent. Az elmúlt évtizedekben a magazinnak köszönhetően a paksiak és a környékbeliek is megismerhették a Paksi Atomerőmű mindennapjait, a biztonságos üzemelés érdekében dolgozók felelősségteljes munkáját, a folyamatosan zajló fejlesztéseket, valamint az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jövőképet is. Az orosz technológia alapján épült és folyamatosan fejlesztett Paksi Atomerőművel kapcsolatban érdemes visszaemlékezni a technológia fejlesztése során tett első lépésekre, amelyek nélkül ma nem létezhetne az atomerőmű, és nem épülhetne meg a város jövőjét hosszú távon biztosító Paks II. Atomerőmű sem. Az orosz F-l reaktor Csaknem 72 évvel ezelőtt az orosz grafitmoderálású F-l reaktor 1946. december 25-én érte el az első kritikusságot, ezért Európában ez volt az első önfenntartó nukleáris láncreakciót biztosító nukleáris reaktor. Eredetileg az F-l-es katonai célokat szolgált, főleg atomfegyverek fejlesztésére használták az amerikai-orosz nukleáris paritás megteremtése és fenntartása érdekében. A szigorúan titkos projekt keretében elkészült a szovjet atombomba, amelyet 1949-ben fel is robbantottak. Az F-l-ben folyó kísérletek jellege az évtizedek alatt megváltozott, plutóniumtermelés helyett békés kutatásokra használták a reaktort. A hosszú évtizedek alatt az F-l reaktor segítségével számos olyan kutatás-fejlesztési munkát végeztek el, amelyek révén Oroszország ma a nukleáris energetika számos területén világelső. Az intézetben látható az úgynevezett Kurcsatov-reaktor-családfa is, amely azt mutatja be, hogy miként születtek az első atommáglya nyomán reaktorok százai, köztük a villamosenergia-termelést, valamint a tudományos célokat szolgáló kutatóreaktorok, hogyan fejlesztették ki egyebek között az atommeghajtású tengeralattjárók és a jégtörők reaktorait. Az F-l-es reaktort jó néhány évvel ezelőtt már leállították, de elvileg az ősreaktor bármikor újraindítható. 2016 végén a 70 éves évforduló alkalmából egyedülálló múzeum is nyílt a moszkvai Kurcsatov Intézetben - a kiállítást az egykori reaktor föld alatti épületében alakították ki. A megnyitóünnepség abban a vezénylőteremben volt, ahol 1946. december 25-én a szovjet atomkutatás atyja, Igor Kurcsatov irányításával a reaktor először érte el az első kritikusságot. A reaktorba összesen 50 tonna uránt és 500 tonna grafitot helyeztek el.
