Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-10-01 / 10. szám

RÉGI MOTOROSOK 51 formátus lelkésznek készül. Épp az ő hatásukra és a környezetük miatt ez a közösség magával ragadott. A programok, fesztiválok, ami­ket rendeznek, és a segítő tevé­kenységek, amiken részt vesznek, ezeket nagyon szimpatikusnak találom és érdekelnek. A nyug­díjas éveimre gondolva, jó elfog­laltságnak tartom majd a magam számára.- Ezek nagyon szép tervek. A hobbidról esetleg mondanál va­lamit? Marad időd erre is?- A kettő nem zárja ki egymást. Az én hobbim a scrapbook ké­szítés, amit csak most kezdtem el. Ezek kézi készítésű albumok, apránként beszerzem, mert drága hozzá minden. Nem annyira olcsó, de ha boltban venném meg ké­szen, sokkal drágább lenne. Afiam esküvőjére is rengeteg mindent én készítettem el. Díszítőelemként rózsagömböt, asztali díszt, szalvé­tagyűrűt, gyertyákat. Ezekre na­gyon büszke vagyok. A gyerekek nagy örömére készítettem. Szóval, azt gondoltam, hogy ezzel is fog­lalkozhatnék majd.- Ha most visszagondolsz arra az útra, amit megtettél az életed so­rán, ugyanezt az utad választanád, vagy valamit másképp csinálnál? Paksra vezetne az utad ismét?- Visszagondolva, nem bántam vajon mit is csinálok. Néha egészen abszurd dolgokat feltételeznek. Természetesen egészen egyedüli­­nek számítok. Hozzám tartozik az üzleti titok és a nemzeti minősített adatok kezelése. Egyedüli, önálló feladatot végzek, amit hagynak is, és emellett örülök, hogy élvezem a főnököm teljes bizalmát, támoga­tását. Nagyon jól érzem itt magam, és szeretem a munkámat.- Tehát úgy gondolom, hogy megtaláltad a számításod ezen a munkahelyen. A magánéletben hogyan alakultak a dolgaid?- Tulajdonképpen volt egy nehéz másfél-két évünk, amit sikeresen átvészeltünk a fiammal. Végül is minden a lehető legjobban alakult. Két éve volt az eljegyzése, idén tavasszal volt a lakodalom, Gábor és Emese esküvője. Az esemény­re való készülődés és az ezzel járó dolgok szinte teljesen lekötötték minden időmet. Most úgy érzem, hogy megtaláltam a helyem, úgy­mond „helyen" vagyok. Minden ki­simult és jó lett. Most pedig várom, hogy a „nők 40 éves munkaviszony utáni" korkedvezménnyel nyugdíj­ba mehessek, ez az időpont pedig 2021-ben lesz esedékes.- Ha már itt tartunk, mit tervezel a jövőre nézve? Persze, ha nem titok.- Tele vagyok tervekkel. Most egy egész kicsi lakásban lakom, és az első a lakásprojekt lesz. Ahová majd jöhetnek a gyerekek, ideért­ve a leendő unokáimat is. Mivel van pedikűr és manikűr, műköröm­­építő végzettségem, a következő projekt az a műkörmözés lesz. Sze­retnék egy szalont létrehozni majd, nem szeretnék otthon ücsörögni. Ez az egyik variáció, a másik pedig, hogy valamilyen karitatív tevékeny­ségbe szeretnék kezdeni. A fiam is egy fiatalokat támogató misszió­ban vesz rész, a felesége pedig re­naptárak, könyvek. A kismenyem családjába érkezett egy baba, és az első albumom, amit készítet­tem, az övé lett. Nagyon szeretem készíteni, mert saját kezűleg készí­tett, és tetszik a sok színes papír is, amibe belevihetem a saját öt­leteimet és fantáziámat. Fantaszti­kus sikerélményt nyújt. Még nincs meg hozzá minden eszközöm, de meg semmit. Lehet, hogy sok mindent már másképp csinálnék, de igazán mindig azt tettem, amit a szívem diktált. Valahogy így is teljes az életem.- Ha egy mondatban kellene meghatároznod, hogy mi a leg­fontosabb dolog az életedben, mi lenne az?- Hinni, bízni, szeretni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom