Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-10-01 / 10. szám

BARANGOLÓ 33 Pete Jánosné - csuhéfonó Júliamajorba érkezünk, ahol Pete Jánosné Ildikó él családjával. Eb­ben a környezetben több kutya is van a házak körül. Érkezésünket a nagyobbak hangos csaholással jelzik. Bemegyünk a kis „galéri­ába", ahol az eddig zsűriztetett tárgyak szépen berendeznek egy szobát. Egy kicsit később elmesé­lem, milyen szépségek sorakoznak ott. 15 éve a faluban kézművesszakkört indítottak, és ő a csuhéfonást vá­lasztotta, pedig nagy volt a válasz­ték. Miért éppen a csuhé? Tömör a válasz: mert természetes anyag, ez tetszett benne. Elmondja, az eredeti természetes állapotában használja csak, semmilyen festést nem alkalmaz. Korábban óvodá­ban is dolgozott, ahol csuhéba­­bával is játszottak a kislányok, ilyet mindenképpen szeretett volna készíteni, talán ez volt az első kis alkotása. Szétszedett egyet, és a tapasztalatok alapján meg is csi­nálta. Hogyan választja ki a következő tárgyat, amit el szeretne készíte­ni? A megfigyelés a legfontosabb számára. Férjével az egyik ked­venc hobbijuk a tájházak, múze­umok látogatása, ahol kitartóan keresi, vizsgálja a csuhéból készült tárgyakat. Megvizsgálja a csuhé fonási módszerét, mert abból is van több fajta, valamint a rögzítési technikáját. Ha megvan a következő cél, van hozzá elég csuhé, még szükséges lehet egy fa- vagy fémváz is. No, ebben tud sokat segíteni a fér­je vagy egy asztalos, aki elkészíti azt. Rendszeresen viszi zsűriztetni az elkészült tárgyakat, ami miatt azoknak a népművészeti elvárá­soknak is meg kell felelni, hiteles­nek kell lennie. Öt éve kapta meg a népi iparművész címet. Honnan szerzi be a csuhét? Nem is akármilyet, hanem a megfelelő minőségben. A major körül sze­rencsére nagy kukoricaföldek is vannak, a család is gazdálkodik, azonban az sem mindegy, mikor szedik le a csuhét. Van két-három nap, esetleg egy hét, amíg olyan állapotúak a csövek, hogy nem vizesek, penészesek és már nem zöldek. Zsűriztetni csak szép fehér csuhéból készült tárgyakat lehet. A gyűjtésben a család is szokott neki segíteni. Ildikó szépen le­szedegeti a csövekről a leveleket, és elrakja száradni. Látogatásom­kor is már a szárítóhelyen pihent az idei télre való adag. Megkértem, mutassa meg, ho­gyan is történik a fonás. Térül-for­­dul, máris ott van egy tálban a víz, pontos mozdulatokkal tépi a le­veleket, vágja le a végét. Pár perc áztatás, és kezdődhet a fonás. Közben nézem a kezét, azt látom rajta, igen sokat dolgozott már, az ízületei, az ujjpercei megvasta­godtak. Nem szokott fájni? - kér­dezem. Dehogynem - mondja, de a reumatológus is azt tanácsolta, mozgatni kell. Hát Ildikó ennek bő­ven eleget tesz. Órákon keresztül tud kitartóan fonni, amiből csak férje hívó szava tudja kimozdítani a hosszú téli estéken. Kapóra jön a félig kész szék, amit most a kedvünkért egy kicsit to­vább folytat. Megfogja az abbaha­gyott szálat, ügyesen hozzá fogja a frissen készített csíkokat, és tekeri is hozzá. Szépen sorban, egyiket a másik után. Aszóba legmeghatározóbb tárgya a dikó, amihez hasonlót eddig még sehol nem láttam. Csuhéfonással ágyat készíteni? Egy ráülés pillana­tára ki is próbálom. Legszíveseb­ben hazavinném, de nem eladó, bárkinek is megtetszene. Elmesé­li, miközben fonja a szék ülőkéjét, ezen a dikón egy este alatt két hosszú sort tudott elkészíteni. Be­legondolok, mekkora kitartás kell ehhez a tevékenységhez. A tete­je és az alja ugyanolyan fonással készül, közte szintén csuhával van kitömve. A székeket is ugyanígy készíti, ami mesés kényelmet ad az ülőkéjének. Mutat egy másikat, aminek a fonása egy kicsit másik technikával készül, egyszerre két szálat vezet és ezeket is összefon­ja. így vastagabb szálat kap, de fele olyan lassan halad vele. Ezt a fajta fonást múltkor látta egy táj­házban. A készítés menetét látva megértem, hogy nem eladásra ké­szíti ezeket a szépségeket, ígértem, hogy elmondom miket is láttam a dikón és a székeken kívül. A lámpaburák hihetetlen hangula­tot adnak a helyiségeknek, hiszen a vetett árnyékuk is meghatáro­zó. Kis kosarak kenyérnek vagy gyümölcsnek jó pár változatban. Csuhéangyalkák, kis gömbök dí­szeknek és nyuszik az ünnepekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom