Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-10-01 / 10. szám
BARANGOLÓ 33 Pete Jánosné - csuhéfonó Júliamajorba érkezünk, ahol Pete Jánosné Ildikó él családjával. Ebben a környezetben több kutya is van a házak körül. Érkezésünket a nagyobbak hangos csaholással jelzik. Bemegyünk a kis „galériába", ahol az eddig zsűriztetett tárgyak szépen berendeznek egy szobát. Egy kicsit később elmesélem, milyen szépségek sorakoznak ott. 15 éve a faluban kézművesszakkört indítottak, és ő a csuhéfonást választotta, pedig nagy volt a választék. Miért éppen a csuhé? Tömör a válasz: mert természetes anyag, ez tetszett benne. Elmondja, az eredeti természetes állapotában használja csak, semmilyen festést nem alkalmaz. Korábban óvodában is dolgozott, ahol csuhébabával is játszottak a kislányok, ilyet mindenképpen szeretett volna készíteni, talán ez volt az első kis alkotása. Szétszedett egyet, és a tapasztalatok alapján meg is csinálta. Hogyan választja ki a következő tárgyat, amit el szeretne készíteni? A megfigyelés a legfontosabb számára. Férjével az egyik kedvenc hobbijuk a tájházak, múzeumok látogatása, ahol kitartóan keresi, vizsgálja a csuhéból készült tárgyakat. Megvizsgálja a csuhé fonási módszerét, mert abból is van több fajta, valamint a rögzítési technikáját. Ha megvan a következő cél, van hozzá elég csuhé, még szükséges lehet egy fa- vagy fémváz is. No, ebben tud sokat segíteni a férje vagy egy asztalos, aki elkészíti azt. Rendszeresen viszi zsűriztetni az elkészült tárgyakat, ami miatt azoknak a népművészeti elvárásoknak is meg kell felelni, hitelesnek kell lennie. Öt éve kapta meg a népi iparművész címet. Honnan szerzi be a csuhét? Nem is akármilyet, hanem a megfelelő minőségben. A major körül szerencsére nagy kukoricaföldek is vannak, a család is gazdálkodik, azonban az sem mindegy, mikor szedik le a csuhét. Van két-három nap, esetleg egy hét, amíg olyan állapotúak a csövek, hogy nem vizesek, penészesek és már nem zöldek. Zsűriztetni csak szép fehér csuhéból készült tárgyakat lehet. A gyűjtésben a család is szokott neki segíteni. Ildikó szépen leszedegeti a csövekről a leveleket, és elrakja száradni. Látogatásomkor is már a szárítóhelyen pihent az idei télre való adag. Megkértem, mutassa meg, hogyan is történik a fonás. Térül-fordul, máris ott van egy tálban a víz, pontos mozdulatokkal tépi a leveleket, vágja le a végét. Pár perc áztatás, és kezdődhet a fonás. Közben nézem a kezét, azt látom rajta, igen sokat dolgozott már, az ízületei, az ujjpercei megvastagodtak. Nem szokott fájni? - kérdezem. Dehogynem - mondja, de a reumatológus is azt tanácsolta, mozgatni kell. Hát Ildikó ennek bőven eleget tesz. Órákon keresztül tud kitartóan fonni, amiből csak férje hívó szava tudja kimozdítani a hosszú téli estéken. Kapóra jön a félig kész szék, amit most a kedvünkért egy kicsit tovább folytat. Megfogja az abbahagyott szálat, ügyesen hozzá fogja a frissen készített csíkokat, és tekeri is hozzá. Szépen sorban, egyiket a másik után. Aszóba legmeghatározóbb tárgya a dikó, amihez hasonlót eddig még sehol nem láttam. Csuhéfonással ágyat készíteni? Egy ráülés pillanatára ki is próbálom. Legszívesebben hazavinném, de nem eladó, bárkinek is megtetszene. Elmeséli, miközben fonja a szék ülőkéjét, ezen a dikón egy este alatt két hosszú sort tudott elkészíteni. Belegondolok, mekkora kitartás kell ehhez a tevékenységhez. A teteje és az alja ugyanolyan fonással készül, közte szintén csuhával van kitömve. A székeket is ugyanígy készíti, ami mesés kényelmet ad az ülőkéjének. Mutat egy másikat, aminek a fonása egy kicsit másik technikával készül, egyszerre két szálat vezet és ezeket is összefonja. így vastagabb szálat kap, de fele olyan lassan halad vele. Ezt a fajta fonást múltkor látta egy tájházban. A készítés menetét látva megértem, hogy nem eladásra készíti ezeket a szépségeket, ígértem, hogy elmondom miket is láttam a dikón és a székeken kívül. A lámpaburák hihetetlen hangulatot adnak a helyiségeknek, hiszen a vetett árnyékuk is meghatározó. Kis kosarak kenyérnek vagy gyümölcsnek jó pár változatban. Csuhéangyalkák, kis gömbök díszeknek és nyuszik az ünnepekre.