Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-08-01 / 8-9. szám
48 REND A LELKE Minden rendben? - a mindennapos, ártatlan kérdést gyakran feltesszük, újabban akár köszönés helyett is. Mikor van valaki, valami rendben? A gyors kérdésre adott válasz persze általában ugyanilyen felületes. A rend, a rendezettség személyes életünknek pontosan olyan lényeges része, mint egy vállalat életének - az atomerőmű működésében létfontosságú, hogy gépben-testben-fejben rend legyen, hogy tökéletesen működjön a világ egyik legnagyobb műszaki teljesítménye. Új rovatunkban a rend mélyére tekintünk: azt vizsgáljuk, hogyan szolgálta, szolgálja a rend a közjót, az fejlődést. Hiszen rend a lelke... alapvetően mindennek. Napirendi pontok-gondok Lehmann Katalin | Fotó: internet Mindenki másképp csinálja. Másképp, mert vannak, akik a gazdaságban, a mezőgazdaságban, míg mások az ipar ágazatában dolgoznak, de mivel még ennél is sokkal több területen vagyunk jelen - nem beszélve a három műszakban dolgozókról -, sokszor nehéz összehangolni a napirendünket, és jó, ha egyáltalán a családdal működik. Az pedig már szinte közhely, de mégis szeretjük mondogatni, hogy „semmire sincs időm", meg a tipikus elszólás, hogy a „nagyanyáinknak könnyebb volt". Aztán miért is? Az esetek többségében pedig még autójuk sem volt, tehát még kevésbé voltak mobilak, mint mi. Bezzeg a spanyolok csak sziesztáznak, vagy mégsem? Napóleon szinte sosem aludt? Néhány érdekesség a napirend alakulásáról régen és ma. Napirend vagy sem? A napirend áthatja életünket - talán a hétvégék kicsit lazábbak -, így hétköznap reggelente többnyire azonos időben kelünk, dolgozni megyünk, majd munka után jöhet a bevásárlás, otthoni teendők, esetleg kikapcsolódás, vacsora és alvás, na és persze a nonstop gyermeknevelés. Ennél persze sokkalta árnyaltabb a mai átlagember napirendje, de a fő pillérek - mint a megfelelő pihenés és táplálkozás - az alapját adják egy napunknak. Mivel az ember a szokások rabja, ezért ha a „napirendje" egy bizonyos esemény miatt felborul, akkor nyugtalanná, feszültté válik, ami hosszú távon pedig egészségkárosodáshoz vezethet. Vannak, akik megkövetelik maguktól/maguknak a jól megtervezett napirendet, míg mások ennél sokkal rugalmasabbak, bár életük így kevésbé kiszámítható, és jóllehet, hogy egészségtelenebb. Sokszor hallani, olvasni védőnőktől, kismama-tanácsadóktól, hogy fontos, hogy mielőbb kialakítsuk a babának, majd nagyobbacska gyermekünknek az állandó napirendet, mivel a gyerekek szeretik a kiszámíthatóságot, ettől maguk is sokkal kiegyensúlyozottabbak lesznek, na és persze a szülők is könynyebben tudják tervezni szabadidejüket. Ha ötletszerűen kerülnek ágyba, másnapra garantált lesz az álmosság, nyűgösség, amely aztán a szülőkre is hatással lesz. Tehát, jobb előre gondolkodni. Szieszta - ők miért és mi miért nem? A kínaiak például alkotmányba foglalták, amit a mediterrán térség országai már hosszú idők óta mesterien űznek: a délutáni sziesztát, amely körülbelül 14 és 17 óra közötti időszakot (a legmelegebb órákat) foglalja magába. Tévedés azt gondolnunk, hogy lusta népség például a spanyol, és hogy ha elüti a toronyóra a délután kettőt, egyből mennek is aludni. Nem. A szieszta pihenés és nem feltétlen alvás. Ilyenkor egy jó séta pél-
