Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-08-01 / 8-9. szám
28 NEMZEDÉKEK KÖZÖTT Generációk tudása Lehmann Katalin | Fotó: internet A minap kezembe akadt egy fakanál. Néztem, nézegettem. Na, nem azért, mert ismeretlen lett volna számomra ez az ősi konyhai eszköz, hanem mert elgondolkodtatott, hogy ez legalább még fából készül, és nem műanyagból. De jó - gondoltam is magamban -, van még, amit természetes anyagból készítünk. Tovább nézegettem. Rá kellett jöjjek, mégis létezik „műanyag fakanál", a műanyag keverőkanál. Mit mondjak, el is ment a kedvem aznapra a főzéstől. Vannak eszközök, amik másként festettek, másból készültek nagyanyáink idején, és nem minden esetben jobb, hogy lecseréltük őket tömeggyártott, végül szemétként rendkívül környezetszennyező alternatívákra. Szó sincs arról, hogy a lentiekben majd szemellenzővel a fából készült eszközök mellett teszem le a voksomat, aztán teljes lényemmel a műanyag készítésűeket gyalázom, de a helyzet mindenesetre elgondolkodtató. Egyes források azt mondják, hogy minden egyes percben egy teherautónyi műanyag szemét kerül a vizeinkbe, tengereinkbe és óceánjainkba. A tömegtermelés a gyorsan, sokat és olcsón hármasra esküszik, ami kényelmet és túlfogyasztást hozott mindennapi életünkbe, amelynek következtében nem kevés szemetet halmozunk fel magunk után. Nagyszüleimnek csak egy-két fakanala volt éveken keresztül, nekem már most van vagy öt, és azonfelül több műanyag kanál büszke (?) tulajdonosa is vagyok. A Paksi Metszet városi múzeum újkortörténészével, Gazdag-Fejes Margittal górcső alá vettünk néhány fakészítésű háztartási eszközt, amelyet akár még ma is használhatnánk, de a tömegtermelés ezt már nem teszi lehetővé, meg amúgy sem olyan „trendi"... Vesszőből font kézi poroló/ prakker Eredetileg fűzfavesszőből készítették azt a porolót, amely bizonyára még nagyon sok család háztartásában megtalálható volt néhány évtizeddel ezelőtt is.
