Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-08-01 / 8-9. szám
NEMZEDÉKEK KÖZÖTT 17 A szakemberek régi álma Magyarországon a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartása mindig is kulcskérdés volt a felelősen gondolkozó és a nemzeti érdekeket szem előtt tartó energetikai szakemberek és politikusok körében. Az elmúlt évtizedben, ahogy körvonalazódott a Paksi Atomerőmű üzemidejének vége, egyre intenzívebbé vált a hazai szakemberek körében a gondolkozás, hogy miként lehetne fenntartani az atomenergia részesedését a hazai villamosenergia-ellátásban. Az olcsó, megbízhatóan működő és folyamatosan rendelkezésre álló, szén-dioxid-kibocsátástól mentes atomerőművi termelésre 40 év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint jelenleg. A hazai adottságok mellett és a technológia mai fejlettségi szintjén nincs más megoldás, nincs reális alternatívája az atomenergiának. A 2010. évi magyarországi országgyűlési választások után a második Orbán-kormány kiemelt stratégiai feladatának tekintette a hazai energetika fenntartható jövőjét megalapozó, új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégia megalkotását és parlamenti elfogadását, amelynek alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlenségének erősítése volt. E cél megvalósításának egyik legfontosabb sarokpontjaként a hazai atomerőművi kapacitás hosszú távú fenntartását fogalmazták meg. A kormány már akkor is döntő szempontként tekintett az állami szerepvállalás erősítésére a hazai villamosenergia-fogyasztók jövőbeli megfizethető ellátása érdekében. Elvárásaként fogalmazódott meg, hogy az új blokkoknak a megépítésük után kizárólagos, 100%-os állami tulajdonban kell maradniuk. A beruházás finanszírozására pedig olyan pénzügyi megoldást kellett találni, amely ezt garantálni tudja. Az atomiparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez bármilyen szakmai vagy politikai természetű szempont előtt, ami feltétele az atomenergia széles körű társadalmi elfogadottságának. Magyarország a blokktípus kiválasztása során is azt tartotta elsőrendű követelménynek, hogy a megépülő két új blokk megfeleljen a fukushimai atomerőmű-baleset után foganatosított szigorú nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek, valamint lehetőség szerint rendelkezzen a jelenlegi követelményeken túlmutató biztonsági megoldásokkal és tartalékokkal. Mindezen feltételeknek csak a 3+ generációs, VVER-1200 blokktípus felel meg. Emellett fontos szempont az is, hogy a szállító szakmailag meggyőző referenciákkal rendelkezzen az adott technológia építésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatban. A kormányzat az előzőekben részletezett elvárások mellett nemzetgazdasági szempontból szintén elengedhetetlennek tartotta, hogy a beruházás megvalósításában a hazai cégek és munkavállalók a lehető legnagyobb arányban vehessenek részt. A kormányzati döntés előtt látható volt, hogy bizonyos más típusú blokkokkal folyamatosak a gondok. A finnországi és a franciaországi EPR típusú atomerőművi beruházásokkal összefüggő átadási határidő-módosítások, költségnövekedések, illetve a Westinghouse AP1000 típusú blokkjával kapcsolatos problémák közepette a kormányzat felelős döntést hozott. Ezt igazolja az is, hogy 2010-től kezdődően orosz részről folyamatosan, évente adtak-adnak át WER típusú blokkokat Oroszországban és külföldön. A Roszatom új blokkok építésére vonatkozó megrendelésállománya folyamatosan nőtt. Utóbbi azt is jelenti, hogy az orosz fél az évtizedek alatt felhalmozott tudása új atomerőművekben ölt testet. Lényeges szempont az is, hogy a Magyarországon több mint 30 éve
