Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-08-01 / 8-9. szám

NEMZEDÉKEK KÖZÖTT 17 A szakemberek régi álma Magyarországon a Paksi Atom­erőmű kapacitásának fenntartása mindig is kulcskérdés volt a felelő­sen gondolkozó és a nemzeti érde­keket szem előtt tartó energetikai szakemberek és politikusok köré­ben. Az elmúlt évtizedben, ahogy körvonalazódott a Paksi Atom­erőmű üzemidejének vége, egyre intenzívebbé vált a hazai szakem­berek körében a gondolkozás, hogy miként lehetne fenntartani az atomenergia részesedését a hazai villamosenergia-ellátásban. Az olcsó, megbízhatóan működő és folyamatosan rendelkezésre álló, szén-dioxid-kibocsátástól mentes atomerőművi termelésre 40 év múlva éppúgy szüksége lesz az országnak, mint jelenleg. A ha­zai adottságok mellett és a tech­nológia mai fejlettségi szintjén nincs más megoldás, nincs reális alternatívája az atomenergiának. A 2010. évi magyarországi ország­­gyűlési választások után a második Orbán-kormány kiemelt stratégi­ai feladatának tekintette a hazai energetika fenntartható jövőjét megalapozó, új alapokon nyugvó Nemzeti Energiastratégia megal­kotását és parlamenti elfogadá­sát, amelynek alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlen­ségének erősítése volt. E cél meg­valósításának egyik legfontosabb sarokpontjaként a hazai atom­erőművi kapacitás hosszú távú fenntartását fogalmazták meg. A kormány már akkor is döntő szempontként tekintett az állami szerepvállalás erősítésére a hazai villamosenergia-fogyasztók jövő­beli megfizethető ellátása érde­kében. Elvárásaként fogalmazó­dott meg, hogy az új blokkoknak a megépítésük után kizárólagos, 100%-os állami tulajdonban kell maradniuk. A beruházás finanszí­rozására pedig olyan pénzügyi megoldást kellett találni, amely ezt garantálni tudja. Az atomiparban a nukleáris biz­tonság elsőbbséget élvez bármi­lyen szakmai vagy politikai termé­szetű szempont előtt, ami feltétele az atomenergia széles körű tár­sadalmi elfogadottságának. Ma­gyarország a blokktípus kiválasz­tása során is azt tartotta elsőrendű követelménynek, hogy a megépü­lő két új blokk megfeleljen a fu­­kushimai atomerőmű-baleset után foganatosított szigorú nemzet­közi és hazai biztonsági követel­ményeknek, valamint lehetőség szerint rendelkezzen a jelenlegi követelményeken túlmutató biz­tonsági megoldásokkal és tarta­lékokkal. Mindezen feltételeknek csak a 3+ generációs, VVER-1200 blokktípus felel meg. Emellett fon­tos szempont az is, hogy a szállító szakmailag meggyőző referenciák­kal rendelkezzen az adott techno­lógia építésével, karbantartásával és fejlesztésével kapcsolatban. A kormányzat az előzőekben rész­letezett elvárások mellett nemzet­­gazdasági szempontból szintén el­engedhetetlennek tartotta, hogy a beruházás megvalósításában a hazai cégek és munkavállalók a le­hető legnagyobb arányban vehes­senek részt. A kormányzati döntés előtt látha­tó volt, hogy bizonyos más típusú blokkokkal folyamatosak a gon­dok. A finnországi és a francia­­országi EPR típusú atomerőmű­vi beruházásokkal összefüggő átadási határidő-módosítások, költségnövekedések, illetve a Westinghouse AP1000 típusú blokkjával kapcsolatos problémák közepette a kormányzat felelős döntést hozott. Ezt igazolja az is, hogy 2010-től kezdődően orosz részről folyamatosan, évente ad­­tak-adnak át WER típusú blokko­kat Oroszországban és külföldön. A Roszatom új blokkok építésére vonatkozó megrendelésállománya folyamatosan nőtt. Utóbbi azt is jelenti, hogy az orosz fél az évti­zedek alatt felhalmozott tudása új atomerőművekben ölt testet. Lényeges szempont az is, hogy a Magyarországon több mint 30 éve

Next

/
Oldalképek
Tartalom