Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-07-01 / 7. szám

ATOMERŐMŰVET ÉPÍTÜNK

41

Homoki árvalányhaj

Stipa borysthenica

Az árvalányhajak a pázsitfűfélék családjának jellegzetes megjelenésű képviselői. A fajok egymástól való elkülönítése szakembernek való, nem túl könnyű feladat. Általában akkor vesszük őket észre, amikor toklászaiknak hosszú szálkáján a bársonyos, feltűnő, fehér szőrzet kifejlődik. Ez a hosszú függelék segíti elő a termések szelek szárnyán történő terjedését.

Sisakos sáska

Acrida ungarica

E bizarr külsejű rovarnak a fejcsúcsa rendkívüli módon megnyúlt, csápja lándzsaszerű, tőfelén kiszélesedett. Lábai igen hosszúak, vékonyak. A hím repülve gyenge kereplő-csörgő hangot hallat. A faj a Földközi-tenger partvidékétől egészen Ázsiáig elterjedt, de a Kárpát-medencétől északabbra már nem fordul elő. A nálunk található kárpát-medencei alfaj hazánkon kívül máshol nem él.

Zöld gyík

Lacerta viridis

A hazai gyíkfajok közül a legrobusztusabb testű faj. Feje viszonylag nagy, végtagjai erőteljesek, farka hosszú. A hím alsó állkapcsa és torka gyakran pompás kék, hasi oldala többnyire egyszínű sárga, zöldes vagy fehéres. Feje hosszú és domború, háta élénk, gyakran csillogó zöld, apró fekete pettyekkel behintett. A nőstény hátát hosszirányú sorokban álló, sötétebb zöldesbarna foltok díszítik. A hát szélén egy-egy szürkésfehér csík húzódik. Torka csak nász idején kék, egyébként világos. Elterjedési területe Közép- és Dél-Európa. Élőhelye a napos, meleg, de nem túl száraz rétek, vízpartok, erdők pereme, bozótos útszélek, füves puszták.