Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-07-01 / 7. szám
KÖSZÖNTŐ 3 Köszöntő Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató Fotó: Bodajki Ákos Kedves Olvasók! „A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül (...), nem a láthatóban, hanem a láthatatlanban" - írja Hamvas Béla. A tudomány fejlődése során az ember apránként jutott el odáig, hogy ne önmaga legyen a mérték, hogy kiszélesítse a megismerés határait, és felfedezze azt is, ami annyira apró vagy óriási, hogy számára láthatatlan - és ami mégis a dolgok kezdete. Az „atom" szó szép példája ennek, hiszen egészen a 19. század végéig úgy hitték, az atomok megfelelnek a szó jelentésének: oszthatatlanok. Ahhoz, hogy az atomenergia, az atomerőmű létrejöhessen, a mikrovilág mélyebb szintjeire is el kellett jutnia a fizikusoknak. Júliusi lapszámunkban ezt a körülöttünk létező, életünkre ható mikrovilágot fedezzük fel. írunk azokról az innovatív technológiákról, amelyek az atomipart „kicsinyítik", törpereaktorokról és nukleáris akkumulátorokról. Megnézzük, hogy hogyan kapcsolódik a kvantumelméletben fizika és filozófia, hogyan hatott egymásra ez a kettő, de bepillanthatunk a méhek titkos életébe és a mindenütt jelen lévő mikroorganizmusok univerzumába is. A mostani lapszámban teszünk egy kitérőt egy olyan téma irányába, amely a mikrovilághoz csak annyiban kapcsolódik, hogy apró lépésekben, fizikailag kevésbé láthatóan, de igen jelentős változásokat hoz a Paksi Atomerőmű életében. Gondos előkészítést követően idén nyártól bevezetjük a Sztenderd Nukleáris Működési Modellt, azt a nemzetközi kutatóintézetek által fejlesztett működési rendszert, amely szerint már a világ atomerőműveinek nagy része működik.
