Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-06-01 / 6. szám
54 SPORT Tóth Márton | Fotó: internet ...időnként mindenkinek. Az élsportolók életében, akiknek hétről hétre, versenyről versenyre csúcsformát kell hozniuk, nagyon nagy hangsúlyt kap a regeneráció, az edzések, szezonok közti pihenés. Aki nem tud ellazulni, az nem fog tudni megfeszülni - lehet sokszor hallani sportolói berkekben. Sportágfüggő, hogy kinek hogy alakul egy idény, mikor vannak a versenyek, meccsek, mikor ér véget a szezon, mikor kezdődik az alapozás. Azokat a sportágakat, amelyek az időjárás miatt csak bizonyos időszakokban űzhetőek - ilyen az evezés és a kajak-kenu is -, idénysportágnak nevezik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy amint beborul az ég és lecsökken a hőmérséklet 10 Celsius-fok alá, akkor ezek a sportolók abbahagyják az edzéseket, és a medvékhez hasonlóan téli álmot alszanak. A nagyjából novembertől márciusig tartó időben kőkemény alapozás folyik erőt és állóképességet fejlesztő edzésekkel. Általában futás, úszás, erősítés triumvirátusban mozog ez a pár hónap, de gyakran a monotonitást megtörni hivatott biciklizés, sífutás is színesíti a programot. A vízi sportágakban - mint az evezés és a kajak-kenu - a nyári hónapokban zajlanak a versenyek, ekkor van a csúcsrajáratás, és őszszel van az a pár hét, amikor valami teljesen más elfoglaltságot űzve tud feltöltődni a versenyző. A csapatsportágakban hetente kell hozni a formát, más a terhelés, itt is kiemelt szerepe van az alapozásnak, ugyanis nem mindegy, hogy a szezon végére tudja-e hozni az együttes a jó teljesítményt. A továbbjutásos rendszerű sportágakban, mint a kosárlabda is, ennek külön pikantériája van, ugyanis az alapszakaszban is kell hozni a formát a továbbjutáshoz, utána pedig minden tartalékot mozgósítva kell kifutni a pályára, hiszen ekkor a felsőházi meccseken már a bajnoki helyezések múlnak. A baj-
