Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-06-01 / 6. szám
44 REND A LELKE Minden rendben? - a mindennapos, ártatlan kérdést gyakran feltesszük, újabban akár köszönés helyett is. Mikor van valaki, valami rendben? A gyors kérdésre adott válasz persze általában ugyanilyen felületes. A rend, a rendezettség személyes életünknek pontosan olyan lényeges része, mint egy vállalat életének - az atomerőmű működésében létfontosságú, hogy gépben-testben-fejben rend legyen, hogy tökéletesen működjön a világ egyik legnagyobb műszaki teljesítménye. Új rovatunkban a rend mélyére tekintünk: azt vizsgáljuk, hogyan szolgálta, szolgálja a rend a közjót, az fejlődést. Hiszen rend a lelke... alapvetően mindennek. Ido/rend Lehmann Katalin | Fotó: internet Érzékszervekkel nem érzékelhető, fogantatásunk pillanatától kezdve mégis együtt élünk vele nap mint nap, de tőlünk függetlenül is jelen van, és nélküle talán nem is lenne élet az élet. A jelenlegi tudományok szerint mérésével elsőként az ókori sumér civilizáció foglalkozott, bár a mérésére szolgáló eszközök azóta rengeteget fejlődtek. Sok-sok idő telt el a napóráktól a modern atomórákig. De mi is az idő? Milyen hatással van mindennapjainkra? Mi az érzékelt idő, és hogyan vélekedik minderről a vallás, a filozófia, a pszichológia és a fizika? Cikkünkben górcső (nem idejétmúlt szóval mikroszkóp) alá vesszük az említett tudományterületek vélekedését az időről, feltéve, ha van egy kis idejük. Nem lesz hosszú - vagy ez csak nézőpont kérdése? Mi az idő? Az emberiség története során sokszor és sokan próbálták már meghatározni az idő fogalmát, mibenlétét, de mivel az idő nem látható, érzékszervekkel nem tapintható, így szinte megfoghatatlan, meghatározhatatlan. Évszázadok óta foglalkoznak vele különféle vallások, a filozófia, de a pszichológia és a fizika is. A világmindenség alapvető tulajdonsága? Érzékelésünk, szellemi megfigyelésünk terméke? Ahogy a vallás vélekedik A vallásokban három elterjedt fogalom alakult ki az időre; a körkörös, az egyenes és az elrendelt. Az inka, a maja és az ógörög kultúrák a körkörös, a világmindenségben élő lények a születésből, majd a halálból álló folyamatot egyfajta időkerék működésében látták. Mindez ma is élő gondolat, amely jelen van például a hindu és a buddhista felfogásokban is. A zsidó vallás félegyenesben (isteni teremtéstől a világmindenségig), a keresztény vallás szakaszban (Krisztus eljövetele utáni ítélettel, majd világvégével végződik) gondolkodik. Az említett vallások és az iszlám Istent örökkévalónak tartják, aki az időn kívül, az időtlenségben létezik. A filozófia szemszögéből Lehet, hogy az idő csak illúzió? De ha az idő illúzió, hogyan beszélhetünk olyanról, hogy elkéstem a munkahelyemről, nincs időm ablakot mosni, és van időm fagyizni menni? A filozófia is szép számmal bővelkedik neves gondolkodókban, akik megpróbálták megmagyarázni a megmagyarázhatatlannak tűnőt. Hadd osszam meg az egyik legérdekesebbet, amely a 19-20. századi brit filozófustól (de nem csak és kizárólag tőle), J. M. E. McTaggarttól származó felvetés: „... McTaggart az úgynevezett brit idealista, vagy brit hegeliánus iskolához tartozott, akiknek az volt a meggyőződésük, hogy a körülöttünk látható, változásokkal teli fizikai valóság illúzió. Az egyetlen valóságos létező az örökkévaló, egy és oszthatatlan abszolútum, amelyhez valamifajta misztikus tapasztalat segítségével juthatunk el. Bár ennek alapján úgy tűnik, a brit idealisták kábé a New Age-s spirituális vezetők szintjén állnak, valójában elég komoly filozófusok voltak. Több olyan nagyon fontos filozófiai érvet is ők vetettek fel először, amelyek máig nagy fejtörést okoznak a számunkra..."1 Ahogy a fizika látja A fizika tudománya foglalkozik a newtoni időn át Einstein speciális relativitáselméletével, a téridő matematikai modelljével, az időtágulással, az időutazással, de az idő irányával is. Aztán pedig logika,
