Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-01-01 / 1. szám
34 BARANGOLÓ Madocsa rövid története Valószínű, hogy már a honfoglaláskor is éltek itt. A Duna szabályozása előtt a falu környékét rendszeresen elöntötte az árvíz, de a település központját a templommal sohasem, mert ezeket a terület legmagasabb részére építették, szigetszerűen emelkedtek ki az árvizes időszakokban. Ekkoriban még főleg lápok, nádasok voltak a környéken. Az itt élők földműveléssel, állattartással, halászattal foglalkoztak, még vizát is fogtak a halászok, a folyó óriás termetű halát, és átkelőhely is tartozott a faluhoz. A település nevének „csa" végződése utalhat a falut körülvevő vizes területre, talán a tócsa szavunkkal hozható kapcsolatba. A 17. századra lecsökkent a falu lakossága, a török uralom után főleg a közeli református falvakból érkeztek betelepülők, és a reformátushívők a mai napig többségben vannak. zik, néhányan Paksról járnak át ide tanítani. Az iskola szemben van a sportcsarnokkal, így a testnevelés órák is megfelelő körülmények között zajlanak. Elsétálunk a kémiaszaktanterembe, amely a legkorszerűbb felszereléssel rendelkezik, a kísérletek biztonságosan végezhetők a beépített elszívónak köszönhetően. Az informatikaterem és a nyelvi labor is megfelel a kor követelményeinek. Az épület szép világos, az ebédlő és a konyha szintén az épületben található. A zeneoktatást a paksi Pro Artis Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai biztosítják.- Mennyiben változtak az iskolai mindennapok? - kérdeztem az igazgatónőt. - A legfontosabb egyházi ünnepeket közösen ünnepeljük, az egyházzal közösen családi programokat tervezünk és tartunk - kezdi el. A hétfőket mindig nyugodt körülmények között indítjuk közös áhítattal a tanítás előtt, ami egyfajta lelki felkészülést jelent az elkövetkezendő feladatokra. Minden iskolai szünet Református templom A templom helyén állt a Szent Miklós tiszteletére szentelt háromhajós, páros tornyú templom, amelyet a bencés szerzetesek építettek a 12. században. E templom köveiből emelték a 18. század végén Bölcske római katolikus templomát. A megmaradt romok egyik megmagasított tornyához építették a jelenlegi templomot 1803-1806-ig. Ezt követően a múlt század második felében többször is felújították. előtti utolsó tanítási napon úgynevezett csendes napot tartunk. Ekkor nincsenek tanítási órák, hanem az egész iskola átmegy a sportcsarnokba, ahol egyházi témákkal kapcsolatos beszélgetések folynak kötetlenebb hangulatban, játékos feladatokkal kiegészítve. Meghívott vendégek színesítik a programokat. Az egész iskola együtt van, közös és csoportos élményeket szerezve a játékos feladatok közben. Az már a rövid három hónapos működés után is látszik- emeli ki -, hogy a református közösségi életnek köszönhetően szorosabb együttműködést tudunk kialakítani a szülőkkel, ami egyértelműen pozitív hatása a változásoknak. Böde Dániel - mindenki „Bödedani"-ja Telefonon tudtam beszélgetni Böde Dániellel, aki ma Magyarországon az egyik legismertebb, legkedveltebb focista. A pályafutása Madocsáról indult, és most is rengeteg szállal kötődik a faluhoz. Tizenegy évesen hívták el Paksra focizni, ahol a Paksi SE utánpótlásában nevelkedett. Első osztályú mérkőzésen 2006. szeptember 16- án lépett pályára először. Többszörös magyar utánpótlás-válogatott. 2015 októberében a Feröer ellen szerepelt a válogatottban, ahol csereként beállva a második félidőben szerzett duplájával megfordította a mérkőzést, fontos pontokhoz juttatva Magyarországot a 2016-os EB-selejtezőiben. Tagja volt a 2016-os labdarúgó-Európabajnokságra utazó keretnek is, és pályára lépett Izland ellen a csoportkörben, majd Belgium ellen a nyolcaddöntőben. Jelenleg a Ferencvárosban focizik, és 2017. március 11-én a Flaladás elleni góljával a 213. mérkőzésén a 100. gólját szerezte a Ferencvárosban.
