Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-06-01 / 6. szám
MEGÁLL AZ IDŐ 17 dobogás, ájulás, azonosíthatatlan eredetű fejfájás, hát- és gerincfájdalmak, emésztési zavarok, étkezési panaszok - hasmenés, székrekedés, hányás, testsúlyváltozás szexuális zavarok, bőrtünetek, és még hosszasan sorolhatnánk. Hogy voltak-e ilyen és ehhez hasonló problémái felmenőinknek? Bizonyára igen, de az is biztos, hogy felgyorsult, önmegvalósító világunk egyre csak növeli azok számát, akik észrevétlenül élnek feszült, streszszes életet, és még csak fel sem ismerik azt. A kismértékű stressz életünk természetes velejárója (sőt bizonyos fokig teljesítménynövelő hatása is van), ámde a túlzásba vitt „stresszelés" nem játék. A munkatudomány és a pszichotechnika fejlődése „A munka tudományos vizsgálatának erőtlen kezdete még a 17. századba nyúlik vissza. Vau-ban, a Napkirály mérnöke (1680) utal az emberi munkateljesítmény és az érdeklődés között fennálló kapcsolatokra. Nem sokkal később Bélidor (1729) erősíti meg ezt a tételt. Coulomb már tanulmányokat végez az emberi munkaerő minél ésszerűbb kihasználása céljából (1795)." Fekete Ferenc: Az ember és a munka. Érdekes és meglepő lehet számunkra, hogy már évszázadokkal ezelőtt foglalkoztatta a gondolkodókat a munka azon problematikája, hogy a munkateljesítményre hatással van az emberi érdeklődés. Mondhatnánk azt is, hogy nincs új a nap alatt. Valószínűsíthető, hogy ezek a gondolatok asztalfiókok mélyére kerülhettek, mivel évtizedekkel később, az ipari forradalmat követően hatalmas számban jelentek meg a munkaerő piacán a gyermekmunkások és a végletekig sanyargatott gyári munkások. Elképzelhetjük, hogy a foglalkoztató részéről nem volt szempont, hogy megtartsa vagy felkeltse az érdeklődést az adott munka iránt. A nem megfelelő munkakörülmények, a munkaeszközök okozta balesetek életveszélyes helyzetekbe sodorták a gyári dolgozókat. Szó sem esett még az ember fiziológiai és pszichés funkcióit befolyásoló környezeti tényezők figyelembevételéről, mint manapság.
