Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-06-01 / 6. szám
KÖSZÖNTŐ 3 Köszöntő Dr. Kovács Antal kommunikációs igazgató Fotó: Bodajki Ákos Kedves Olvasók! Nagyjából azzal egy időben, hogy júniusi lapszámunk megjelenik, felkerül az iskolák tábláira a V betű is - elkezdődik a vakáció, sarokba repülnek a táskák, tankönyvek, előkerül a strandfelszerelés, a bicikli, a horgászbot. A nyári szünet gyerekkorunk óta a pihenésről, feltöltődésről, szórakozásról szól, még akkor is, ha felnőttként kevesebb idő jut már erre. Az atomerőműben a szünet szó azonban mást jelent. Az üzemszünet, a főjavítások időszaka nálunk a legintenzívebb munka ideje: blokkjaink 14 hónap üzemelés után egy hónapra leállnak, ekkor történnek meg azok a karbantartások, fejlesztések, amelyek biztosítják, hogy tökéletes biztonsággal termeljük meg a hazai áram mintegy felét. A júniusi lapszámban bemutatjuk ezt a rendkívül összetett feladatot, amikor hatalmas megelőző tervezést követően százak dolgoznak azon, hogy a több ezer munkafolyamatot elvégezzék, és a blokk megújulva indulhasson. Az energetika felől nézve a szünet egy másik jelentése kevésbé pozitív. Mostani civilizációnk egyik alapja, hogy az áram folyamatosan a rendelkezésünkre áll, az áramszünet ritka és kellemetlen, a nagyvállalatokat fél óra kihagyás ugyanúgy megviseli, mint a háztartásokat. A nemzetgazdaság, az energiatermelők felelősséggel tartoznak azért, hogy mindig legyen áram - mégpedig lehetőleg olyan forrásból, amely a környezetet sem terheli. Továbbra is hisszük, hogy mai tudásunkkal egyetlen módon biztosítható mindkettő, ez pedig az atomenergia felhasználása. A szünet kapcsán azért nem csak ennyire komoly témákkal foglalkozunk. Júniusi lapszámunkból - ESZI-s diákszerzőinknek hála - megtudhatjuk, hogyan töltik a fiatalok a nyári szünetet, hogyan buliznak és fesztiváloznak. „Táborszakértőnk" bemutatja a szülőknek, melyek az aktuális trendek a táboroztatásban, a témára pedig a „habos" koronát a sörkészítés történetéről szóló cikkel tesszük fel.
