Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2018-05-01 / 5. szám

56

RETRÓ

Időhurokban az evolúció

Orbán Ottilia | Fotó: Archívum

Olvastam valahol, hogy az emberiség múltjával kapcsolatban mártöbbszörfelmerült az, hogy nem tiszta, és rengeteg a megválaszolatlan kérdés.

Ilyenek az emberiség fejlődésével, kialakulásával kapcsolatos egyetemes dogmák, mint például a darwini evolúció.

Az elmélet szerint az emberiség egyfajta időhurokba került, ami önmagába hajlik vissza. Ez azt jelenti, hogy újra és újra létrejövünk, megteremtődünk, fejlődünk, majd egy adott ponton kihalunk. Hátrahagyva magunk után megmagyarázhatatlan tárgyi és technológiai eszközöket, építményeket.

Ez folyamatosan megismétlődik, és ismétlődik szüntelenül az idő kezdete óta. Az időhurok újra és újra bezárul, ez pedig azt is jelenti egyúttal, hogy az emberiség önmaga elődje és utóda is egyben, és mi vagyunk maguk az idegenek is, amelyeket annyira nagy kíváncsisággal kutatunk.

Hogy ki hozta létre az időhurkot, azt senki sem tudja, és az elmélet sem megy bele különösebben, de kollégánk talán már tudhatott valamit. Nyomot hagyva a következő, ... izé, magamnak, magunknak, nekünk, vagyis nekik, talán, ... nem is tudom kinek.

(Az illusztráció Atomerőmű építői c. lap 1979. májusi számában jelent meg.)

MORBID