Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-05-01 / 5. szám
BARANGOLÓ tót: Megőrzőm a hűvöset nyárra - mondja. Egy kis galéria fogadja itt a látogatókat, lehet szemezgetni az évtizedek terméséből. Aztán jobbra belépve a műhelybe a két korong látványa a meghatározó, és a csodaszép csikótűzhelyé, amit már Éva építtetett. Elmeséli, ez már a hatodik műhelye, ezek között volt már sokkal rosszabb is, mint a mostani. A tűzhely a fűtés miatt nagyon fontos, mert jól megőrzi a meleget, így a hideg téli napokon nem fűtetlen helyiségbe érkezik, mert hideg helyen, dermesztő agyaggal dolgozni embert próbáló dolog. A Mezőtúri Fazekas Szövetkezetben tanulta a mesterségét érettségi után. Itt fazekasmesterek oktattak, akik csak a maximális teljesítményt fogadták el. Előfordult olyan, hogy a tizedik kis kikorongozott tárgyat is eldobatták velük, egész addig, amíg nem lett tökéletes, és ha egyszer sikerült, azt mondták, ez lehet véletlen is, majd ha tízszer sikerül ugyanúgy elkészíteni, no, akkor lehet azt mondani, hogy megtanulták. Emiatt sokszor letörve mentek haza esténként, de másnap kezdték újra. Csak szorgalommal, kitartással lehet eredményt elérni, amihez ember is kell. Nálam ez is megadatott - mondja. Már inaséveiben biztatták mesterei, hogy versenyeken, kiállításokon vegyen részt alkotásaival. Ennek az lett az eredménye, hogy végzősként második helyezett lett az országos szakmai versenyen. Ezzel a szemlélettel sikerült megszereznie a Népművészet Mestere címet, és újítóként elkezdeni az áttört motívumé edények készítését. Dr. Kresz Máriát szeretettel említi, mint akitől sokat tanult, és aki etalonnak számít a fazekastársadalomban. Szeret kísérletezgetni. Manapság sokan modernebb stílusú tárgyak készítésével próbálkoznak, ő nem. Őt inkább a régi mesterek alkotásai érdeklik, amelyhez rengeteg kutatást is végzett már - most az 1600- as éveknél jár -, és szép kis könyvtára is van a műhelyében, amelyet sokszor tanulmányoz. A kutatáshoz az eredeti tárgyak közvetlen vizsgálata szükséges, ehhez sokszor kell múzeumok raktáraiba bekéredzkednie. A legutóbbi megvalósult tervei református edények voltak a reformáció 500. évéhez kapcsolódva. Az ehhez átültetett motívumokat az erdélyi kazettás mennyezetű templomok ihlették, amelyek örök érvényűek. A gerjeni népművészetet vegyes hatások érték - mondja. A régi időkben az emberek úgy élték le az életüket, hogy a településük körül mintegy 30 kilométeres körzetben mozogtak. így kerülhettek kapcsolatba Decs és Kalocsa népművészetével. Ezt bővítette ki a Duna, hiszen a hajósok világot látott emberek voltak. Gerjen emiatt nem volt zárt közösség, nem alakult ki egyedi forma- és motívumvilága. Éva eddig még nem hallott arról, hogy a településen korábban fazekasok dolgoztak volna. Régi álma, hogy a faluban létesüljön egy tájház - a pályázat erre már elindult -, amelynek berendezéséhez ő is rengeteg tárgyat tud majd adni. Mostanában azt tapasztalja a fazekasok között, hogy másolják egymás munkáit, és emiatt nem újulnak meg a tárgyak, nem lesznek újabb eredmények. Számára nem jelent gondot, ha valaki ötletet merít az munkáiból, de azt fontosnak tartja, hogy hozzátegye a saját látásmódját, így keletkezhetnek újabb értékek, a fejlődés ez által lesz biztosított. Fazekasnak lenni életre szóló kaland - mondja. Kell hozzá egy jó ízlésvilág és makacs önfejűség, szenvedély. A fazekastársadalom rendkívül színes, élmény részt venni benne, és várják a fiatalokat. Magó Zsuzsanna - Sikerhez vezető út gyeplabdával Zsuzsa tősgyökeres gerjeni, itt nőtt fel, édesapja is az iskolában tanított, az iskola igazgatója volt egy ideig. Tettünk egy rövid sétát a falu centrumában, amely a település mérnöki tervezésének köszönhetően tényleg központosított - erre még később visszatérek. Itt található meg az óvoda, az iskola, az egészségház, a polgármesteri hivatal, a művelődési központ, gyógyszertár, orvosi rendelő, posta. Hűs fák árnyékában, nagy játszótéren találkozhatnak a gyere-
