Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-05-01 / 5. szám
VÁLTOZÓ JÖVŐ 31 Nézzünk egy kisgyereket, akinek augusztusban kivették a feneke alól a pelenkát, bekerül szeptemberben az oviba, és októberre tudni fogja, mit kell bedobni a csoportszobában lévő fehér, szelektív kukába - ez a kifejezés pedig bekerül az aktív szókincsébe. Tudni fogja azt is, mit kell tenni a másik kukába, ami nagyon fontos lépés. Utána majd megnézik, mi is került a szeletív kukába, és mit lehet azzal tenni. Kiválogatják belőle a papírt, közösen összetépkedik, és megmutatják nekik, hogyan lehet abból újra papírt készíteni. Ez az aktív tevékenység a következő nagy lépés. Az a gyermek, aki ebbe nő bele, annak ez természetes lesz, persze ehhez a család támogatása is szükséges. Azt tapasztalja, hogy a serdülőkor idején a gyerekek kicsit eltérnek, kilengenek az addig beléjük nevelt normáktól, de miután lecsengett ez a lázadó időszak, visszatérnek a gyerekkorban beléjük ültetett alapokhoz, az lesz a természetes. Az oviban az elfogyasztott ételeket is megbecsülik, a maradékot nem dobják ki, a gyerekek is tudják, azt elviszik az „árva kutyusoknak". Olyan eszközöket nem vásárolnak, amelyek elemmel működnek - ettől csak az órák kivételek. A kicsik tudják, hogy az otthon lemerült elemeket elhozhatják az oviba, és itt betehetik a megfelelő gyűjtőbe, mert az elemek veszélyes anyagokat tartalmaznak, amelyek a környezetre károsak. Komposztálójuk van - több fajta is -, amelybe a saláták készítésekor megmaradó és az ovi udvarának rendben tartásakor keletkező növényi hulladékokat teszik. A héten egy szivárgó akvárium felhasználásával gilisztafarmot készítettek. Az akváriumba rétegesen tettek a komposztálójukban érlelt feketeföldet, avart, homokot. A gilisztákat a feketefölddel együtt hozták a komposztálóból. A kisgyereknek meg kell tapasztalnia, hogy nemcsak a közvetlenül látható környezetünkkel kell foglalkozni, legalább olyan fontos a föld alatti élet is. A levegő élővilágát kevésbé érzékelik, annak közelebb hozására nagyon jó alkalom májusban az ovi udvarán tartott madárgyűrűzés. Már olyan fajgazdag az ovi udvara, hogy nem kell elutazniuk, a nemzeti park szakemberei jönnek hozzájuk, felállítják a hálót, és befogják a madarakat, amiket aztán együtt gyűrűznek meg és engednek el. Olyan környezetet próbáltak megteremteni az ovi udvarán, amely sok élményt, tapasztalatot nyújt a kisgyerekeknek. Környezeti nevelési tanösvényt alakítottak ki, ami a játékok közötti pihenőidőben óhatatlanul is felhívja a gyerekek figyelmét. Ismerkedhetnek pl. a madárfajtákkal, az Ürge-mező élőlényeivel. Van egy pillangókertjük, ahol olyan virágok nyílnak, amik a pillangók kedvencei, és van egy madárkertjük is, ahol a növények terméseit előszeretettel fogyasztják. De van egy gyógynövényes rész is, ahol többek között mentát és citromfüvet is termelnek, amiből nyáron egészséges üdítőt készítenek. Az év során többször tartanak projekthetet, amikor egy témakört járnak körbe, például a Föld napjához kapcsolódva. Ekkor az óvodai programok minden területe e körül forog, ehhez kapcsolódik. A művészeteket, a vizuális nevelést, az ének-zenei nevelést, a környezetismeretet, a matematikai gondolkodást, amihez már a modern technikákat, az internet adta lehetőségeket is segítségül veszik a szemléltetés megkönnyítéséhez. Amikor egy vagy két héten keresztül minden egy téma körül forog, annak végére jelentősen szélesedik az ismeretkörük, amit elmesélnek otthon is, és a szülők sokszor le vannak döbbenve, akár egy kicsit szégyenkeznek is, hogy gyermekük mond számukra újdonságot. Ili úgy látja, a mai kor embere még jó természeti körülmények között él, de a mostani óvodások gyermekeinek már komoly gondokat fognak jelenteni a jelenleg már elindult természeti változások - ha nem történik addig semmi. Abban hisz, azt reméli, hogy majd húsz vagy harminc év múlva, amikor a mostani óvodások vezetik a városunkat, egyéb területeken döntési pozícióba kerülnek, képesek lesznek radikális döntéseket is meghozni a környezet védelme érdekében.
