Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-05-01 / 5. szám
ATOMENERGETIKAI MÚZEUM 15 Jól látható és örvendetes, hogy mennyiségben és képi minőségben pozitív változás tapasztalható a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő könyvek kínálatában. Megnézve a könyvesboltok polcait, láthatjuk azonban, hogy az ismeretterjesztő kategóriában sajnos kevés magyar szerző művével találkozhatunk. Szerencsére akadnak jó példák. Ilyen Farkas Róbert grafikus Első könyvem az univerzumról - Hogyan születnek a csillagok? című könyve, mely több szempontból is egyedülálló. A szerző szülőként szembesült azzal a kérdéssel, hogyan fogja gyermekének elmagyarázni az élet nagy kérdéseit. Mivel gyermekkora óta szenvedélyesen érdekli az asztrofizika, és régóta szeretett volna már mesekönyvet illusztrálni, így elhatározta, hogy elkészíti az Eszes róka meséi című könyvet. Először közösségi finanszírozásban jelent meg angol nyelven, aminek sikere után a Kolibri Kiadó adta ki már magyar nyelven 2017-ben. A könyvben Róka papa és a kis róka párbeszédét olvashatjuk, mellette apró betűs részekben érdekességek segítik a szülőket. Raffai Péter asztrofizikus lektorálta. Hamar megjelent a folytatása is, Első könyvem a fénysebességről címmel, és most készül a harmadik rész, Első könyvem a téridőről címmel. A könyvek képi világa meseszép, elég csak a borítóra ránézni. Legnagyobb örömünkre a már megjelent műveket Róbert 2018. március 7-én az Atomenergetikai Múzeum Metszéspont c. rendezvényén is bemutatta. A tudomány evolúciója - az emberiség fejlődése...? Enyedi Bernadett A tudomány töretlenül halad előre a fejlődés útján. Ez a gondolat önmagában talán még nem idéz elő vitát. Az azonban, hogy a tudományfejlődése milyen kölcsönhatásban áll a hétköznapok emberével, a tudomány eredményeinek felhasználóival, befogadóival, vagy mennyiben tudnak a felületes információszerzés következtében az áltudományok is előretörni, már egy másik átgondolandó kérdés. A történelem során tett tudományos felfedezések magukkal hozták a kétkedést, az átlagember elutasítását, a konvenciókhoz való ragaszkodást. A tudományos tanok pontosan ezért sok esetben évtizedek vagy évszázadok múltán váltak csak elfogadottá és megkérdőjelezhetetlenné. A digitális világban az információszerzés szabadsága magával hozza a „mindenki lehet tudós" jelenségét is, felbátorítva széles rétegeket tudományos eredmények, elméletek újraértelmezésére, akár összeesküvés-elméleteket is sejtve azok mögött. Ha a hit, politikai érdekek, mágikus elképzelések vagy szimplán a butaság szembe mehetnek a klímakutatások, az orvostudomány eredményeivel, az evolúciós tanokkal, a fizika törvényeivel, akkor valóban aggódhatunk. De ha bízunk abban, hogy a tudomány ellenőrzött, bizonyított tudás, akkor közösségileg helyükre kerülhetnek a dolgok az igazolási eljárásokat figyelmen kívül hagyó áltudományokkal szemben. A logikus gondolkodás, az információk ellenőrzése, a megbízható források keresése segít utat találni a biztos alapokon nyugvó tudás felé. Ebben az Atomenergetikai Múzeumra is bátran számíthasz!
