Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-03-01 / 3. szám
RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KFT.43 finanszírozást biztosító Nukleáris Pénzügyi Alap létrehozását, a törvények és szabályok megalkotását - állami megbízás alapján - az atomerőmű szakemberei készítették elő. 1998. július elsején, egy barakképületben, az atomerőmű szomszédságában, hatvanhárom szakemberrel indult a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Nagyrészük az atomerőműből érkezett: volt, aki a hulladékkezeléshez értett, volt üzemanyagos, sugárvédelmi, beruházási, pénzügyi tapasztalattal rendelkező munkatárs, illetve olyan, akire a szükséges adminisztrációt lehetett rábízni. A szakmai munka sem volt könnyű, hiszen kevés volt a hasznosítható nemzetközi példa, így sok mindent saját kútfőből, a „józan paraszti ész", illetve az addigi gyakorlat alapján kellett kitalálni. Mondhatni, húsz év nem túl hosszú idő egy olyan tevékenység esetében, ahol például a nagy aktivitású hulladékok biztonságát több százezer évre kell biztosítani. Ugyanakkor húsz év sokszor igen hosszúnak is tűnhetett, főleg amikor a kihívásokkal kellett szembenézni. És persze az is hosszú idő lehetett, amíg megszülettek a biztonságos, a társadalom számára is elfogadható hulladékelhelyezési elképzelések. Püspökszilágyon 1998-ban már két évtizede működött a feldolgozó és tároló, alapvetően az intézményi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok számára, és a fejlesztést/modernizálást már az indulásakor meg kellett kezdenie az RHK Kft.-nek. Mára az Radioaktívhulladék-feldolgozó és -tároló (RHFT) európai színvonalú, 21. századi biztonsági szinten üzemelő létesítmény lett, ahova gyakran látogatnak el tapasztalatcserére külföldi szakemberek is. A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) nem sokkal a radioaktív hulladékokat kezelő cég megalakulása előtt készült el, az első három kamrával - még az atomerőmű égisze alatt. A következő, már négykamrás modul üzembe állását az RHK Kft. koordinálta. A KKÁT tavaly ünnepelte húszéves fennállását, öt modullal, huszonnégy kamrásra bővülve. A szakemberek folyamatosan törekedtek arra, hogy az adott kornak megfelelő magas biztonsági színvonalon végezzék az atomerőműben elhasznált fűtőelemek ideiglenes tárolását. A „semmiből" nőtt ki, a társasággal együtt az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolója, az Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló. A cég a kezdetektől - okulva a múlt tapasztalataiból - az érintettekkel párbeszédet folytatott, bevonva őket a döntési folyamatba. Sok-sok előkészítő munka, felszíni, majd felszín alatti kutatások nyomán, Bátaapáti lakosságának igenlő népszavazását követően kezdődhetett meg a beruházás. 2012 decemberében az egyes számú felszín alatti kamrában végleges helyére került az első hulladékos konténer. Aztán alig több mint négy évre rá, tavaly májusban megtelt ez a tárolótér, az ötszázharminchetedik betonkonténerrel. Közben lassan fogadókész a második kamra, egy új, gazdaságosabb koncepció szerint, további kettőnek a bányászati kialakítását pedig már elvégezték a szakemberek. Mindezt számba véve elmondhatjuk, valóban hatalmas utat tett meg húsz év alatt a 200 fős profi vállalattá nőtt RHK Kft., amelyik közép- és hosszú távú tervekben gondolkodik, és a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezéséhez is megfelelő elképzelésekkel, részletes, megalapozó kutatási programmal rendelkezik, amelyik az érdekeltekkel/érintettekkel folytatott párbeszédet ugyanolyan komolyan veszi, mint egyéb tevékenységeit.
