Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-01-01 / 1. szám
ÉLET A JÖVŐBEN 15 ,,A város épített környezetének eredményeit a „külvilág" is elismeri. Több jelentős középület szerepelt az országos építészeti magazinokban, építészek járnak gyakran a városban szakmai tanulmányúton. 2010-ben Pakson és a szomszédos Györkönyben rendezték meg a XV. Országos Főépítész Konferenciát. Ybl-díjat kapott Klenk Csaba, a gyógyászati központ egyik tervezője, de számos kitüntetést kaptak például az Erzsébet Szálló megújítását tervező építészek is. Legutóbb ICOMOS díjat kapott a Városi Múzeumnak és Klíma Múzeumnak helyet adó Deák-ház példamutató helyreállítása." (Paks, A város jövője - a jövő városa kiadvány) Paks Város Helyi Építési Szabályzatát. Az építési telkeket vagy az állam alakítja ki ez alapján (a városközpontnál az önkormányzat), vagy ha erre nem kerül sor, akkor a befektetők. Vannak tanulmánytervek az infrastruktúra fejlesztésére is. Ezek közül a készülő tehermentesítő út lesz a legnagyobb horderejű, amely állami beruházásként fog megvalósulni. A városnak az a törekvése, hogy a beruházás miatt megnövekedő teherforgalmat minél teljesebben mértékben leválassza a település közlekedéséről. Az üzemi területet közvetlenül is el lehet majd érni az autópályáról. Javítani fogja a helyzetet a készülő tehermentesítő út is, mely a jelenleg túlterhelt főutca forgalmát csökkentheti. A közösségi közlekedésben pedig az elektromos járművek megjelenése hoz pozitív változásokat hamarosan. „A beruházás lezárása után a település lakosságszáma mintegy másfél-kétezer fővel növekedhet."- A népességi mutatók alakulása mindvégig bonyolult folyamat lesz - mondta el a főépítész. A csúcsidőre prognosztizált nyolctízezer fő egy része ingázó lesz, szállása a környező településeken jelenik meg - a készülő híd révén a Duna túlsó oldalán fekvő településeket is ide értve. A természetes demográfiai csökkenés és a korábbi blokkoknál felszabaduló munkaerő nem okoz kimutatható népességcsökkenést, mert bőven ellensúlyozza majd a beruházás miatt érkezők létszáma. A beruházás lezárása után a település lakosságszáma mintegy másfél-kétezer fővel növekedhet. A város célja, hogy a település fejlesztésében lehetőség szerint olyan szintet érjen el, amely az építkezés befejezése után is aktuális. Az e fölötti igényeket ideiglenes megoldásokkal kell kielégíteni. Nagyon nagy különbség, míg az atomerőmű első blokkjainak létesítséhez - állami beruházásként - hozzátartozott a paksi lakótelep teljes infrastruktúrával történő kialakítása, addig most a városfejlesztés elválik a bővítés munkálataitól. „...Lesznek olyan munkavállalók, akik - akár családdal is - huzamosabb ideig fognak majd itt tartózkodni..." Paks egy általában véve nyugodt, békésnek mondható kisváros, így joggal merülhet fel az itt élőkben a kérdés, kell-e tartani attól, hogy a népességnövekedéssel megváltozik majd a város, illetve a környező települések közbiztonsága, amely, bizonyos értelembe véve összefügg a szabadidő eltöltésével is. Szabó Péter polgármester ennek kapcsán elmondta:- Természetesen készülünk az ideérkező munkavállalók tömegére, ezzel kapcsolatban egy hosszabb tanulmány is készült, amely tartalmazza, hogy mennyiben változtathatja majd meg ez a közbiztonságot. Lesznek olyan munkavállalók, akik - akár családdal is - huzamosabb ideig fognak majd itt tartózkodni (pl. a mérnökgárda). Elképzelhető az is, hogy a későbbiekben
