Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-03-01 / 3. szám
LENDÜLETBEN AZ ATOMENERGIA 11 tartozik." Lényegében arról van szó, hogy igazolni kell: az erőmű rendelkezik megfelelő tartalékolással ahhoz, hogy az üzem közbeni karbantartás alatti állapotban is képes teljesíteni a tervezési alapelveket, avagy még egyszerűbben fogalmazva: a nukleáris biztonság semmiképpen sem csökkenhet. Maga az alapötlet egyszerű: ha valamilyen módon rövidíthető a főjavítások-s ezzel az üzemszünetekidőtartama, akkor több idő marad az üzemelésre, így több villamos energiát lehet előállítani. Ez a törekvés egy olyan világtrend, amely alól ma egyetlen atomerőmű sem vonhatja ki magát, ha versenyképes árakon akar termelni. Ennek megfelelően a Paksi Atomerőmű szakemberei is megvizsgálták a főjavítások hosszának csökkentését célzó lehetőségeket. Ennek során került a fókuszba - más, hasonló eredményeket ígérő innovációk mellett - az üzem közbeni karbantartás. Egy kissé mélyebbre hatolva a szakmai részletekben elmondható, hogy azt a minimális főjavítási időtartamot, amit már semmiképpen nem lehet rövidíteni, jellemzően a blokkleállás és -lehűtés, a reaktor szétszerelése, az üzemanyag átrakása, a reaktor összeszerelése, valamint a blokkindítás, a tesztek és a próbák időigénye jelenti. Ezt szakkifejezéssel a főjavítás kritikus útjának nevezzük. Könnyű belátni, hogy az lenne ideális, ha minden egyéb karbantartási, állapot-ellenőrzési feladat ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan végrehajtható lenne, és ilyen módon rövidülne a főjavítás időtartama. Ennek sikerét elősegítheti, ha a főjavítási munkák mennyiségét lecsökkenjük azokkal a munkákkal, amelyek elvégezhetők a főjavítási időszakon kívül is, azaz üzem közben. A főjavítási idő csökkenése egyben az atomerőmű teljesítménykihasználásának és rendelkezésre állásának javulását is jelenti (ezek a működési hatékonyság fontos mérőszámai). Alapvető kérdés azonban, hogy milyen feltételek mellett szabad a szóba jöhető rendszereket üzem közben karbantartani, vagyis - miként korábban érintettük már ezt a témát -, miképpen garantálható, hogy a nukleáris biztonság e rendszerek karbantartása közben is megfelelő maradjon. Mint utaltunk rá, a karbantartások átütemezhetőségének elsődleges feltétele, hogy a nukleáris biztonság ne sérüljön, azaz a biztonsági rendszerek üzem közbeni karbantartása ne okozzon nagyobb zónakárosodási kockázatot, mint az az eset, ha álló reaktor mellett végzik el a biztonsági rendszer üzemképtelenséggel járó karbantartási munkáit. Az elvi biztosítékot az atomerőműnek az a tervezési sajátossága jelenti, hogy az üzem közben karbantartani kívánt biztonsági rendszereket háromszorosan építették ki: három párhuzamos, de a funkciójukat egyenként is ellátni képes rendszerként működnek. Ilyen módon elvi lehetőség nyílik egy rendszer kivételére a blokk üzemelése közben is, mivel kettő még mindig rendelkezésre áll a blokkon esetleg bekövetkező üzemzavari helyzetek kezelésére,
