Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-02-01 / 2. szám
RÉGI MOTOROSOK 53- Hogyan alakult a pályád a későbbiekben?- 1993 elején Vincze Pál akkori minőségbiztosítási osztályvezető hívó szavára váltottam, így azóta vagyok minőségbiztosítási vezető mérnök beosztásban. Új szakmát kezdhettem tanulni, és menet közben rájöttem, nekem való a minőségfelügyeleti munka. Két év intenzív tanulás után mint minőségügyi szakmérnök már sokkal tudatosabban folytattam a főképpen belső folyamataink minőségügyi felülvizsgálói (auditori) munkáit. Később a minősített oktatói tanfolyam elvégzése után lehetőséget kaptam a napi munkáim mellett a minőségbiztosítási tantárgy oktatására, valamint vizsgáztatásra a cégünk oktatási központjában. Amíg mások az eszköz- vagy a rendszerminősítés terén, jómagam a személyzetminősítés és az erőműves ifjú kollégák felkészítése területén igyekszem a közjót szolgálni. Ismernünk kell a történelmünket, de vallom, hogy a folytonos múltba révedés helyett, előre is kell tekinteni, tervezni, és így a hosszú távra érvényes döntésekben érzem jól magam. Ilyen hosszú távú feladatvállalás kezdete volt, amikor huszonöt éve bekapcsolódtam a Magyar Mérnöki Kamara alapításába. Mint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület helyi csoport alapító titkára láttam, hogy a hazai egyesületeknek nincs érdemi lehetőségük az érdekérvényesítés terén, így már akkor felismertem, hogy hivatásrendi köztestületet kell létrehozni és azt hatósági jogkörrel kell felruházni. Egyik ilyen - az atomtörvényből levezethető -jogkör a független harmadikfél általi megmérettetés, így a nukleáris szakértők mérnökkamarai minősítése. Az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója és a Magyar Mérnöki Kamara főtitkára írásbeli felkérését elfogadva a nukleáris szakértőket Minősítő Bizottságban -2011 óta egyedüli paksiként - dolgozom. E fontos minőségfelügyeleti tevékenységemet megtartva, az elmúlt évben - 20 év szolgálat után- jóleső érzéssel adtam át Fenyvesi Csabának a stafétabotot, a Tolna Megyei Mérnöki Kamara alelnöki tagsággal járó feladatokhoz.- Család, hobbi, szabadidő?- 1975 őszén a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club edzésén ismertem meg, és 1981-ben egyházi szertartáson is összekötöttem életemet tanítónő nejemmel, Siposné Somogyi Andreával, aki Pakson, a Gazdag Erzsi Általános Iskolában tanít. Az egyetemet kiváló eredménnyel végzett gyermekeink közül László jogot végzett Győrben. Andrea testnevelő, gyógytestnevelő tanár végzettségű, Pakson a Deák Ferenc Általános Iskola alkalmazásában úszásoktató, jelenleg gyesen van. Legkisebb lányunk, Hedvig pedig a kiváló tudományos diákköri dolgozat-ami egyúttal a diplomamunkája is - megvédése után, februárban veheti át az állatorvosi oklevelét. Szabadidős hobbim az olvasás, a sport (úszás, természetjárás stb.) és a szakmai cikkek írása. 1992-ben Lóczy Istvánné főszerkesztő mikor megtudta, hogy a Jövő Üzemmérnöke című lapban is jelentek meg cikkeim, felkért, hogy vegyek részt az üzemi lapunk szerkesztésében. Január végi számvetésem alapján az Atomerőmű újságban, a Heti Hírlevélben, a portálon és az internetes honlapunkon eddig több mint ezer cikkem jelent meg. Mivel más folyóiratok - mint a Mérnök Újság - és szakmai honlapok (példaként a Tolna Megyei Mérnöki Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara és a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara) is igényt tartottak a munkámra, ez az összesített szakmai cikkszám több mint kétezer, ha meg minden eddig megjelent írásomat összeadom, akkor 3091 darabnál tartok.- Mik a tévéid a jövőre nézve?- Feletteseim (MEO-, MINFO- és BIG-vezetők), a TLK, az oktatási szakterület vezetése és a hallgatói visszajelzések alapján az oktatottak is számítanak és számíthatnak a negyvenéves tapasztalatomra. Minden nap örömmel jövök dolgozni, sőt szellemi felfrissülést és ezáltal kellemes élményt jelent a minősítési, oktatói és a vizsgáztatói feladat. Utóbbinál nem azt keresem, hogy ki mit nem tud, hanem hogy hogyan lehet az ifjú generációban megerősíteni a felelősségvállalást. Hiszem, a biztonsági kultúránk fejlesztése a személyes felelősségvállalás és a példaadás mértékén múlik. Az „Amit a tanúsításról tudni érdemes" címet viselő kiadványból szeretném a kollégák figyelmét a szerző, Szabó Mirtill mottójára irányítani: „Minden emberi kapcsolatban egyenrangú felek vagyunk, az eltérés a vállalt felelősség mértékében van."- Mi a legfontosabb dolog az életedben?- Jelenleg a két unokám, a négy hónapos Zsófia és a hároméves Zsombor. Életem párjával továbbra is „a két fél együtt egy egész" elv szerint szeretnék élni, valamint folytatni az egyensúlyra és az egészséges életmódra való törekvést. Az idézet a Pusztába kiáltott szó című műből származik, melyet középiskolás koromban olvastam először. Aki többet szeretne tudni, az olvassa el az 1974-ben kiadott, Benedek István által írt könyvet...
