Atomerőmű, 2018 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2018-01-01 / 1. szám
A JÖVŐ ENERGIÁJA 11 mennyiségét több mint kétszeresére, a megújulok által termekét pedig közel négyszeresére szükséges növelni úgy, hogy közben a fosszilis erőművek (szén, gáz és olaj) által megtermelt áram menynyiségét összességében közel felére kell csökkenteni. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy villamosenergia-termelésben a gázerőművek 24 százalékos részarányát 16 százalékra, a szénerőművek esetében pedig radikálisan, 37-ről 6 százalékra kell csökkenteni. A radikális csökkentés által érhető csak el, hogy az energetikához köthető C02-kibocsátást a 2016. évi közel 32 Gt (100%) menynyiséghez képest 2040-re mintegy 18,3 Gt (57%) mennyiségre lehessen csökkenteni. érdekében a megújulok által termelt villamos energia mennyiségének a jelentős mértékű növelésére is szükség van. A számok nyelvén mindez azt jelenti, hogy az európai atomerőművek által termelt villamos energia 2016. évi 952 TWh menynyisége 2040-re 1048 TWh menynyiségre növekedhet. Emellett a megújulok általi áramtermelés a tavalyi értékről közel kétszeresére növekedhet, miközben a szén- és a gázerőművek termelése a jelenlegi termelésük 30 százalékára eshet vissza. Az utóbbi fosszilis alapú termelés nagymértékű viszszaszorítása révén érhető el azon klímavédelem szempontjából fontos cél, hogy az európai tavalyi évi 3903 millió tonna szén-dioxidmint másutt a világon, sok ország fordul majd az atomenergiához annak érdekében, hogy villamos energia-szükségletének egy részét kielégítse. A bizottság becslése szerint 2050-ig az atomenergia várhatóan fontos része marad az EU energiarendszerének, amely a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbításával, valamint új atomerőművek létesítésével valósulhat meg. A kiadvány zöldforgatókönyve ismételten rámutat arra, hogy ha felelősen állunk a jövőnkhöz, akkor a klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükséges támaszkodni. Magyarország is ezt az utat választotta, hiszen a világ többi, az 2016 2040 Az Európai Unióban az egyes villamosenergiatermelési módok által termelt villamos energia mennyisége 2016- ban, illetve 2040-ben a Fenntartható Fejlődés Szcenárió szerint (TWh) Forrásadat: WEO 2017 Zöldül az Európai Unió Az atomenergia jövőbeli európai létjogosultságával kapcsolatban nagyon fontos azt is kiemelni, hogy a kiadvány Fenntartható Fejlődés forgatókönyve szerint 2040-ig az Európai Unió nukleáris alapú villamosenergia-termelése egyértelműen növekvő tendenciát mutat, azaz vitathatatlanul a nukleáris kapacitások fenntartása, kisebb mértékű növekedése vetíthető előre. Természetesen a klímavédelmi célok elérése kibocsátás 2040-re 1606 millió tonnára tudjon csökkenni. A globális és az Európai Unióra vonatkozó jövőkép teljes mértékben egybevág az Európai Bizottság által a nukleáris indikativ programról májusban kiadott közleményében foglaltakkal. A bizottság szerint szem előtt kell tartani, hogy az uniós tagállamok felében az atomenergia az energiamix egyik fontos részeként szavatolja az energiaellátás biztonságát, valamint az elkövetkezendő évtizedek során úgy Európában, atomenergiának az energiamixben betöltött jövőbeni szerepét helyesen felismerő, racionálisan döntő országgal együtt kíván haladni a versenyképességi, klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok elérése érdekében. Paks a jövőben is hazánk energiaszíve fog maradni, és kiváló példát fog mutatni más városoknak és országoknak is, hiszen a nukleáris kapacitásfenntartás mellett hamarosan naperőműpark is épülni fog a városban.