Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-12-01 / 12. szám

32

BARANGOLÓ

jó tejelő, de ha egy tehén mozgékonyabbá válik, akkor valószínűleg elérkezett a megtermékenyítés ideje, valamint a beteg állatok is felismerhetőek. Az adatgyűjtéshez szükséges eszköz ott lóg minden tehén nyakában.

A telepen nem nagyüzemi módszerekkel nevelik az állatokat, ami azt jelenti, hogy nem zsigerelik ki őket. Ennek köszönhető, hogy a legidősebb tehenük már tizenhárom éves. Ez az állomány nem számít még nagynak, így minden állatot egyenként ismernek a megszületésüktől fogva, mert a szüléseknél is ott vannak. Az első ellések azért nehezebben mennek az üszőknél, ott jól jöhet a segítségük. A megszületett borjú addig van együtt az anyjával, amíg az anyatejnek (colostrum) magasabb a beltartalmi értéke. Utána átkerül vagy egy dajkatehénhez, vagy tejporos itatást kap.

Megérkezik a családfő, Vidók Zoltán. Megtudom, hogy a telep 1982- ben épült, majd 1999-ben adták el, ők csak később, hatodik gazdaként vásárolták meg 2012-ben, teljesen lepusztult állapotban, a felszerelést tekintve is nagyon foghíjasán.

Már a téeszes időkben is állattenyésztéssel foglalkozott. Sajnos ezt a területet sohasem becsülték meg igazán, már a Kádár-időkben sem - mondja. Jelenleg holstein fríz és magyar tarka teheneket tartanak. Az állattartással foglalkozók nagy kötöttséget vállalnak - mondja. Példaként elmeséli egy szilveszterüket, amit egy csőtörés tett felejthetetlenné. Ez az éjszaka ráment a probléma körüljárására és a gyors segítség megtalálására, mert szilveszterkor ez óriási probléma. Az állatokat nem lehet bajban hagyni, félretenni egy fél napra sem. Emiatt nem vonzó ez a terület a mai fiatalok számára. Régóta keresnek például traktorost, de ez idáig sikertelenül. Elérkezünk a telep leghátsó részéhez, ahol különálló épületben vannak a fiatal bocik, korcsoportokra bontva - magyarázza Zoli. Amire elérnek a legfiatalabbaktól a legidősebbekig, addigra már tizenöt hónaposak lesznek, ekkor kerülnek bele a tenyésztési programba. Az épület másik fele az etetőistálló. Zoli megmutatja a kedvenc bociját, Bodrit, aki invitálására erőt vesz magán, lassan felkel a kényelmes fekvő pozíciójából, és odajön gazdájához, hogy üdvözölje. Ezután már csak a legelőn lévő állatokhoz sétálunk ki, ahol nagy kíváncsisággal vesznek körül bennünket. A bátrabbak egészen elmennek addig, hogy majdnem közelről megszagolják a kezemet. Miután elindulunk kifelé, ők is követnek minket, mert eljött az evés ideje. Ezt, ha úgy érzik, napközben bármikor megtehetik. Az istállót is védettebbé tették, mert a huzatot nem szeretik, és ebben a tejgazdaságban odafigyelnek a körülményeikre, hiszen hosszú távra terveznek.

Tájház

Ahogy megláttam a házat, mindjárt lenyűgöztek a kékfestőre emlékeztető színű ablakai és ajtajai, a muskátlis verandája, hangulatos udvara. A ház előtti járda százszázötven éves monogramos tégláit is érdemes megnézegetni. Itt várt Posztobányi-Paulin Zsuzsanna, a faluház vezetője, aki a tájházat is gondnokolja. Eredetileg rajzszakos tanári végzettsége van, és szívesen foglalkozik rajzolással és festéssel, de az utóbbi időben a kulturális programok szervezésében éli ki kreativitását.

2006-ban sikerült az önkormányzatnak az 1840-ben már álló házat megvásárolnia a teljes berendezésével együtt, amely a száz-százötven évvel ezelőtti szokásoknak megfelelően bútorozott. A néni, Kun Rozália, aki itt lakott, ebben a házban - nagyszülei egy szem unokájaként - nőtt fel és élt 1939- től 2005-ig. Annyira kötődött hozzájuk, hogy meg akarta őrizni a gyerekkorának megfelelő állapotokat, emiatt különcnek is tar-