Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-12-01 / 12. szám

FELELŐS BIZALOM 21 szervezett, jól felépített rendszer, a jelentkezőknek komoly felvéte­lin és felkészítésen kell részt ven­ni. A tábor megkezdése előtt pár nappal a segítők komoly képzést kapnak. Én játszócimboraként vol­tam jelen, ekkor foglalkozásokat tartunk a gyerekeknek és az esti játszóprogramokat biztosítjuk. Épp jövő héten megyek egy csa­ládi táborba.- Mit jelent a családi tábor?- Ez egy 4 napos program, ami Hatvanban egy gyönyörű szép helyen van, amit Csodaországnak is hívunk. Nagyon szép környezet­ben, jó körülmények között zajlik a tábor. A család minden tagja részt vesz, szülők, egészséges testvérek és a beteg gyermek is. Nagyon klassz élményekkel gaz­dagodnak, jó látni, hogy hétvégé­re mosolygósán távoznak tőlünk. A kezemen a karkötők száma azt jelzi, hogy hány tábori turnusban vettem részt, ez az összetartozást jelképezi.- Beszéljünk egy kicsit rólad is. Tősgyökeres paksi vagy?- Nem, én balatoni származású vagyok, alsóörsi, a szüleim jelen­leg is ott élnek. A szerelem hozott erre a vidékre. A férjemmel - aki paksi - Győrben, a főiskolán ismer­kedtünk meg. 23 éve vagyunk há­zasok, Németkéren vettünk házat, ott élünk. Van egy 21 éves egyete­mista lányunk, Dorka, ő a MOME-n tanul másodéves bőr- és szövő­szakon, a fiam, Benedek 15 éves, ő az ESZI-ben tanul villamossági és elektronika szakon. Nagyon büsz­ke vagyok rájuk, mert mindketten azt csinálják, amit szeretnek, és na­gyon sokat dolgoztak azért, hogy ez így legyen.- A hétvégéket mindig együtt tudjátok tölteni?- Nem mindig, Dorka eléggé el­foglalt, sok iskolai feladata van, így gyakran hétvégén is bemegy sző­ni. Nagyon szorgalmas, legutóbb részt vett a HeimTextil pályázaton, illetve a frankfurti kiállítás képes­lapját idén ő tervezte, nagyon büszke vagyok rá. A gyerekeim na­gyon jó testvérek. Van egy öcsém, aki Münchenben él, ha tehetjük, látogatjuk egymást, illetve a szüle­immel rendszeres a találkozás.- Szabadidődet mivel töltőd?- Nagyon szeretek olvasni és barkácsolni, bár utóbbira ritkán jut idő. Többnyire a családommal töltöm a szabadidőmet, szeretünk együtt lenni. A munkámat is na­gyon szeretem, úgy érzem, hogy ebben megtaláltam a helyem, és nagyon boldog vagyok, hogy a családom hozzájárulását és támo­gatását minden területen érezhe­­tem, élvezhetem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom