Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-12-01 / 12. szám
8 TUDATOS BIZALOM Munkahelyi bizalom Megválasztották az Üzemi Tanács tagjait Prancz Zoltán, Gyöngyösiné Nyúl Petra | Fotó: Bodajki Ákos, internet Az üzemi tanács - ha betölti hivatását - a bizalom letéteményese lehet a munkahelyeken, A Paksi Atomerőműben a közelmúltban lezajlott választás jó alkalmat kínál az Üzemi Tanács funkciójának áttekintésére és megválasztott tagjainak bemutatására. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban komoly hagyományai vannak a munkavállalók munkahelyi vezetési, döntési folyamatokban való részvételének. A jogi szabályozás és a gyakorlat egyaránt ebbe az irányba mutat - kezdi dr. Cséffán József az üzemi tanács intézményének és történetének ismertetését „A munka törvénykönyve és magyarázata" című kötetében. A korábban dívó felfogás szerint a vállalat a tulajdonosé, a menedzser az ő érdekében irányít, a munkavállaló szerepe pedig a munka elvégzésére, a kiadott utasítások végrehajtására korlátozódik. Azonban jó működési feltételek mellett a munkáltatónak és a munkavállalónak egyaránt előnyös az utóbbiak részvétele a vállalat általános irányításában. A munkáltatónak és a munkavállalóknak közös érdeke ugyanis, hogy az adott szervezet jól és megbízhatóan, azaz minden szereplő megelégedésére működjön. A munkáltatónak ez eredményezi a profitot, a munkavállalóknak pedig a biztos munkahely, a megfelelő Üzemi tanácsok Magyarországon Hazánkban a piacgazdaságnak a második világháborúig tartó szakaszában még ismeretlen volt a munkavállalók olyan jellegű részvétele a vállalat életében, mint amilyet manapság az üzemi tanács intézménye is képvisel. A munkavállalói részvétel gondolata valódi értelmében csak az 1980-as évek közepétől merült fel. Ennek kísérlete a vállalati tanács volt, amely azonban mind jogkörét, mind megalapítása szempontját tekintve csak szerény kezdetként értékelhető. A rendszerváltást követően, az 1992. évi XX. törvény viszont már megtette az első lépést az érdemi munkavállalói részvétel felé azáltal, hogy megteremtette az üzemi tanácsok megalakításának lehetőségét. Az 1995. évi LV. törvényben foglalt módosítások az üzemi tanács választását, összetételét és működési feltételeit érintették. A jogosítványokat illetően nem tartalmazott változást, azonban a jogokat gyakorló szervezet erősítésével az eredeti céloknak, illetve alapelveknek megfelelő működést biztosította. Az új munkatörvénykönyv a munkáltató és a munkavállalók közösségének együttműködése, illetve a munkavállalóknak a munkáltató döntéseiben való részvétele érdekében a korábbiakhoz képest eltérően rendelkezik a részvételi jogokról. Számos kérdésben feloldja az eddigiekben eltérést nem engedő szabályokat, és nagyobb teret enged a felek megállapodásának. További lényeges változás, hogy minden olyan döntési szinten biztosítja a munkavállalók részvételi jogának gyakorlását, amely a munkafeltételeket, a munkavállalók szociális helyzetét érinthetik.
