Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-11-01 / 11. szám
50 NYUGDÍJASAINK „A kihívások alakítottak" Vadai Zsuzsa | Fotó: saját archívum Bacs Judit- Hol kezelted a pályafutásodat, mikor kerültél az erőműbe, és milyen szakmai feladatokat láttál el?- 1968-ban a Dunai Kőolajipari Vállalatnál (DKV) laboránsként kezdtem el dolgozni, de egészségügyi probléma miatt 2 év múlva irányt kellett váltanom a vegyészeiről a munkavédelemre. Ez volt az első kihívás, a feladat ellátásához ugyanis felsőfokú munkavédelmi képesítést kellett szereznem. 10 év DKV-s munkaviszony után lehetőséget kaptam, hogy áthelyezéssel Paksra kerülhetek, ami nagyon kedvező volt a családnak is, hiszen azonnal lakást kaptunk, és madocsai születésűként a szüléimhez is közel kerültünk. Az erőműben munkavédelmi előadóként kezdtem a munkámat. Az újabb kihívást 1982-ben kaptam, amikor a karbantartási igazgató munkatervezői beosztást ajánlott fel, ami aztán a gépészet felé fordított, és az lett a vége, hogy a 4. blokk üzembe helyezését megelőző ún. 2. revíziót már karbantartó gépészmérnökként láttam el. 1987-ben a KAIG-on minőségi-biztonsági felügyeletet hoztak létre, melynek vezetésével engem bíztak meg. Ebben a munkakörben több vállalatvezetői szintű utasítás kiadásának kezdeményezője és közreműködője voltam, és megbízást kaptam arra, hogy biztonsági felügyeletet lássak el a főberendezések karbantartása és különösen a reaktor fő egységeinek emelése során. A sokrétű feladatok ellátása újabb képzési igényeket támasztott felém, így felsőfokú sugárvédelmi, munkavédelmi szakmérnöki és több minőségüggyel összefüggő képesítést szereztem. 1990-ben lettem a Vezérigazgatói Törzs Biztonsági Bizottságának főállású biztonsági felügyelője. Ez a munkakör még mélyebb tudást, így tanulást követelt az erőmű technológiai rendszereinek és berendezéseinek ismerete iránt, hiszen eseménykivizsgálásokban vettem részt. Mivel a csernobili reaktorbalesetet követően nyitottabbá vált az atomerőművek közötti tapasztalatok megosztása, így több szakembernek, köztük nekem is lehetőségem nyílt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), WANO, a NUMEX által vizsgálatokban, tapasztalatcseréken, konferenciákon való részvételre. Akkoriban köteleződtem el a biztonsági kultúra iránt, így nagy megtiszteltetés volt, hogy az Oktatási Modell Projekt biztonsági kultúra munkacsoport vezetőjeként, mondhatnám úttörő munkát végezhettem e témában mind a vállalatnál, mind a NAÜ- nél. Nagyon érdekes volt megtapasztalni, hogy egy-egy ország (pl.
