Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-08-01 / 8-9. szám
ENERGIA „Pakson elképesztő mennyiségű tudás, szakismeret és hozzáértés gyűlt össze" Torma Dóra | Fotó: Bodajki Ákos, Vincze Bálint Magasabb sebességbe kapcsolt Paks II. előkészítése a nyár elejétől: Süli János, az új paksi blokkok építéséért felelős tárca nélküli miniszter július 1-jétől új vezetőséget nevezett ki a projekttársaság élére. Az igazgatóság elnöke dr. Mészáros György lett. A jelentős vezetői, igazgatási tapasztalattal bíró szakember nem ismeretlen a hazai nukleáris iparban, hiszen a kilencvenes évek végén az MVM Zrt. felügyelőbizottságában dolgozott, a kétezres évek elején pedig a Paksi Atomerőmű igazgatóságának elnöke volt. Ő volt a Paksi Atomerőmű Horn-kormány alatt tervezett privatizációjának egyik leállítója, az üzemidő-hosszabbítási projekt iniciátora, a kapacitásfenntartás igényének a megfogalmazója. Emellett energetikai tanulmányok, szakcikkek, elemzések szerzője, energiakoncepciók készítője és elbírálója, befektetési tanácsadó, szakanyagok, stratégiák készítője is volt. Kinevezését követően arról beszélgettünk vele, ami az erőműben dolgozókat és a környéken élőket bizonyosan egyaránt érdekli: milyen jövő vár a munkavállalókra Paks ll.-nél, és mire számítanak Paks I. szakembergárdájától, milyen együttműködés képzelhető el a két vállalat között?- Mi az a legfontosabb teendő, ami a kinevezése után várta?- Hosszú távon a legnagyobb feladatunk értelemszerűen az új atomerőmű fölépítése. Rövid távon három teendő állt előttem: egyrészt fölszívni a stratégiai programalkotáshoz, illetve a munkához szükséges információkat, másrészt humánpolitikai feladataink vannak: erősíteni kell a dolgozókban (és persze a főnökökben is) azt az igényt, hogy az elvégzett munka, az elkötelezettség és a szakmaiság legyen a karrierút alapja, higgyenek a jövőjükben és a küldetésükben. A kommunikációs feladatok is megújításra szorulnak, a tevékenységünk iránt érdeklődők, a szélesebb szakma, de a társadalmi támogatottságunk megtartása is korrekt és részletes híreket igényel, mert az új fázisába lépett projekt közérdeklődésre tart számot. Arra törekszünk, hogy az itt dolgozók magukénak érezzék a feladatot, hiszen egész másként dolgozik valaki akkor, ha elkötelezetten, a saját érdeklődését követi, a saját feladatát végzi, ha a minősítésének az alapja a teljesítmény, a hozzáállás, a szakmai kiválóság. Úgy látom, erre az új hozzáállásra meglehetős fogadókészség van a dolgozók részéről. Lenkei Istvánnal, az új vezérigazgatóval a kapcsolatunk kimondottan baráti, a hosszú évek alatt kipróbált szakmai-emberi kapcsolat. Nem fogunk két malomban őrölni, és emiatt vállvetve, nyílegyenesen haladhatunk előre.- Ami a sajtót illeti, nincs könnyű helyzetben Paks II., úgy is mondhatnánk, hogy a média nekiment a projektnek.- Valójában én nem így látom. Jó kapcsolatokra törekszünk a sajtóval, mert olyan segítő munkatársakat látunk bennük, akik egyrészt a társadalmat feszítő kérdéseket közvetítik felénk, másrészt segítik a társadalmat abban, hogy az általunk adott válaszokat, információkat az emberek megismerhessék. Ők közvetíthetik, hogy az országnak szüksége van a kiszámítható, biztonságosan termelt, kedvező árú villamos energiára, a termelői kapacitás fenntartásra. Ami az atomenergiát illeti, létezik a hívők és a makacsul tagadók tábora. Holott az érzelmi döntések helyett racionálisan kellene megközelíteni a kérdést: szeretné, hogy megfizethető maradjon az áram? Szeretné, hogy mindig legyen
