Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-07-01 / 7. szám
40 ATOMENERGETIKAI MÚZEUM Műszaki múzeumok Magyarországon Dr. Bencze Géza | Fotó: AEM Történeti múltunkkal, annak is elsősorban tárgyi emlékeivel kapcsolatos gyűjtési, megőrzési, kutatási és bemutatási feladatokat a múzeumi, a közgyűjteményi hálózat látja el, az országos múzeumoktól egészen a közérdekű muzeális gyűjteményekig, a kiállítóhelyekig. A műszaki és technikatörténeti múzeumok és gyűjtemények ugyancsak e hármas feladatkörnek tesznek eleget, a maguk speciális területén. Feladatuk az ipartörténet és a műszaki-technikai örökség körébe tartozó emlékek gyűjtése, megőrzése és bemutatása. A gyűjtés elsődleges célja az ipari, műszaki, technikai és műszaki-tudományos fejlődés minden olyan tárgyi és dokumentációs anyagának összegyűjtése, műszaki-történeti feldolgozása és bemutatása, amelyek a hazai ipari és az általános történet számára maradandó értékkel bírnak. A műszaki és technikatörténeti múzeumok, gyűjtemények és kiállítások fontosságát és mind múltbeli, mind a jelenkori értékét jelzi, hogy a világon szinte mindenütt jelen vannak, sőt sok országban a sikermúzeumok közé tartoznak. Népszerűségük és látogatottságuk az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett, s az irányt jelzi, hogy még a szomszédos országokban is nyílnak újak, vagy bővülnek, megújulnak a már meglévők. Hogyan jött létre a hazai műszaki múzeumi hálózat? A minden magyar múzeum ősénektekintett és 1802-ben alapított Magyar Nemzeti Múzeumban is létrehoztak egy ún. technológiai gyűjteményt a hazai iparfejlődés eredményeinek és termékeinek a bemutatására. A gyorsan gyarapodó gyűjtemény idővel átkerült a Műegyetemhez és az ekkortájt, az 1883-ban alapított nem túl hosszú életű Technológiai Iparmúzeumhoz. A hazai múzeumügy egyik legnevezetesebb eseménye és éve volt az ország ezeréves fennállása alkalmából rendezett városligeti millenniumi kiállítás 1896-ban. Az itteni ideiglenes kiállításokból kettő A Postamúzeum országjáró vándorkiállítási kamionja máig is fennmaradt; a Közlekedési Múzeum és a Vajdahunyadvárban lévő Mezőgazdasági Múzeum. Létrehozataluk után is napirenden maradt egy magyar műszaki múzeum alapítása, már csak ezért is, mert ekkor a már Európa-szerte nevezetes német Deutsches Museum elsőként mutatott be magyar technikai értéket múzeumi tárgyként: többek között Mechwart András első hengerszékét, Bánki Donát motorját, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly első transzformátorát. Egy országos műszaki múzeum alapítására, illetve hosszabb távú fenntartására azonban évtizedekig csak sikertelen kísérletek történtek. A műszaki értékek megőrzése azonban napirenden maradt, s a hazai technikatörténet és a műszaki haladás, s nem utolsósorban az egyes iparágak, a meghatározó nagyüzemek, a nagy múltú cégek emlékeinek a gyűjtése is megtörtént, az egységes nemzeti műszaki-technikatörténeti múzeum hiánya nem hogy gátolta, sőt egyenesen elősegítette a kü-
