Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-01-01 / 1. szám

LASSÍTS!37 többet jelent egyszerű ajándék­boltnál. Manapság a tömegtermé­kektől telített piacon egyre inkább felértékelődik a kézműves termé­kek értéke a fogyasztók körében. A helyi értékesítés nagy előnye, hogy a termelő és a vásárló között szorosabb kapcsolat jön létre. A helyi termékek fogyasztásánál a vásárló több információhoz juthat az előállításról, és személyes kap­csolat alakulhat ki a termelővel, aki a nevét és az arcát adja az általa előállított termékhez. Erre szolgál­nak a nagy sikerű borkóstolók is, ahol havi rendszerességgel mu­tatkoznak be a szekszárdi és tolnai található Erzsébet Nagy Szálloda, a patinás Deák-ház, a közeli Duna­­part és a régi épületek romantiká­ja az Agricummal mind különleges gyöngyszemei az óvárosnak.- Hány termelő van, akinek a termékeit megtalálhatjuk a polco­kon? Miért jó a helyi termék, miért vásároljunk helyi termékeket?- Fontos számunkra az is, hogy az Agricum nyitott műhely, kö­zösségi hely legyen: partnerséget ápolunk öt túlparti település, Dus­­nok, Fájsz, Bátya, Kalocsa és Ho­mokmégy termelőivel, Tolna me­gyéből 43 partnerünk van, akiknek több mint 50 terméktípusa találha­borvidék neves képviselői, vala­mint a Spájz nevű késztermékpiac is, ahol kéthavi rendszerességgel a megye több mint 20 termelője mutatkozik be a paksi közönség­nek az Agricum szervezésében. Mivel magunk is foglalkozunk, mezőgazdasági termeléssel, úgy érezzük, ez közelebb hoz minket a gazdálkodókhoz, akikkel hitelesen vagyunk képesek tárgyalni. Fontos számukra a termék, hogy mi kerül a polcokra, de talán a készítőjével való személyes kapcsolat még in­kább, ahogy az is, hogy kellemes, igényes környezetben fogadjuk a vásárlókat. Úgy gondoljuk, az üz­let közvetlen szomszédságában tó meg az Agricum polcain. A he­­lyitermék-bolt a helyi művészeket is támogatja: falain hónapról hó­napra megújuló tárlat keretében a helyi amatőr fotósokat tömörítő MStúdió tagjai is bemutatkozhat­nak képeikkel, valamint helyi fes­tők munkái is megvásárolhatóak itt. De kijelenthetjük, hogy a Spájz sem egy egyszerű piaci forgatag, számos kulturális-közösségi ren­dezvény helyszíne: zajlik itt lát­ványbefőzés, mustpréselés és ját­szóház is, és több olyan kiegészítő program, amely a megye kister­melőinek sokszínű tevékenységét megmutatja. Több mint 20 Tolna megyei termelő hozza el kézmű­ves termékeit a Paks óvárosi részé­ben kéthavonta megrendezendő Spájz nevű késztermékpiacra, ahol kapható füstölt áru, méz, lekvár, sajtok, fűszerek, házi tészta és sok más termelői finomság. A Spájz legközelebb tavasszal jelentkezik újabb meglepetésekkel.- Mi a véleményed a klímaválto­zásról, mit tegyünk, mi városlakók, illetve falun élők, hogy enyhíthes­sünk a problémán?- A helyi termék vásárlása a tuda­tos fogyasztás egyik fontos eleme: sokszor nem is gondolnánk, hogy a bevásárlóközpontok polcain lát­ható hétköznapi termékek milyen messziről utaznak idáig: a figyel­mes szemlélő azon kapja magát, hogy kínai gesztenyét vagy diót, spanyol almát, szlovák UHT-tejet vagy éppen argentin lencsét vásá­rol a lengyeltótiban is megtermő dió, a szabolcsi alma vagy éppen a bölcskei káposzta helyett. Azon túl, hogy a messziről ide utaztatott tömegtermékek tartósítását, hosz­­szú szavidejét vegyszerekkel biz­tosítják, csak gondoljuk el, milyen környezetszennyező ezt ilyen tá­volságokból ide juttatni. Fogyasz­­szunk helyit, hazait, és támogassuk a minél rövidebb élelmiszerlánc megteremtését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom