Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-05-01 / 5. szám

KÖZÖSSÉG ÉS FELELŐSSÉG 13 CSR - Társadalmi felelősségvállalás A társadalmi felelősségvállalás vagy vállalati felelősségvállalás (an­golul corporate social responsibility, röviden CSR) azt az elkötele­zettséget jelenti, amelynek során a vállalat a közösség jólétének ér­dekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat. (Philip Kotier: A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, 2005) a vállalati viselkedést, ami tekintet­tel volt a közösség érdekeire, érté­keire. Ez a felelősségvállalás olyan területeket ölelt fel, amelyeket ma már - különösen Európában - evi­denciának érzünk: a fogyasztóvé­delem, a munkahelyi biztonság, a méltányos bérezés például, de ugyanekkor, ebből az indíttatás­ból merült fel a környezetvédelem fogalma is. Mielőtt azonban a nagyvállala­tokat egységesen szentté avat­ta volna bárki, a kritikus szemek a problémákat is felfedezték. A nagyvállalatok vezetőivel szemben folyamatosan erősödött egy bizal­mi válság, ami azt sugallta, hogy ezeket az intézkedéseket a nagy­közönség nem tartja hitelesnek. Beláttak a függöny mögé: a vál­lalatok sokszor puszta marketing­­eszközzé silányították saját CSR- tevékenységüket, annak egyedüli célja az lett, hogy jótékonyságuk nyilvánosságot kapjon. A bizal­mi válságra alighanem az Exxon-Valdez tankhajó balesete tette fel a koronát 1989-ben: minden idők egyik legnagyobb környezeti ka­tasztrófája megmutatta, mennyire ártalmas az, ha a felelősségvállalás csupán egy külső tényező, nem pedig az ott dolgozók által átélt közös értékrend. Boldog kilencvenes évek: a környezettudatosság ébredése A kilencvenes években a fenntart­hatóság és a környezetvédelem ügye utat tört a közbeszédben, a mindennapi életben. Ehhez szo­rosan kapcsolódva - és az előző évtizedből tanulva - az amerikai vállalatok szemléletet váltottak. Stratégiai elem lett a felelősség­­vállalás, már nem arra törekedtek, hogy mindenkinek segítsenek, hogy minden szembe jövő ügyet támogassanak, hanem magukból - az ott dolgozó emberekből, a saját tevékenységükből - indultak ki, és olyan ügyeket választottak, amelyekhez közük volt, amelyek a helyi közösségek, ügyfelek, al­kalmazottak számára is fontosak voltak. Európában, Magyarországot is beleértve, ez az az évtized, ami­kor a társadalmi felelősségválla­lás fogalma megjelenik. A háború után, pláne a szocializmusban a nagyvállalatok másként jöttek lét­re és másként működtek, mint a tengerentúlon - az a társadalmi nyomás, ami ott a cégeket terel­gette, itt nem feszítette őket. A késlekedésért cserébe azonban az Európai Unió megspórolta a tanu­lóéveket. 1995-ben megszületett a CSR Europe nonprofit szervezet jogelődje, 1998-ban megalakult a CSR első európai online forrásköz­pontja, a Lisszaboni Stratégia pe­dig már határozottan felszólította a vállalatokat, hogy vállaljanak felelősséget a társadalmi kohézió és az esélyegyenlőség erősítése érdekében. Ezt követte az EU Zöld Könyve, majd 2007-ben az Európai Parlament állásfoglalása a CSR-ről, amely kimondta, hogy az állam fel­adata a vállalati felelősségvállalás segítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom