Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-04-01 / 4. szám
hatások, amelyeket a tervezésnél figyelembe kell venni - a követelmény szerint igen alacsony éves szinten nem kezelhetetlenek. Lássunk néhány példát! Az egyszázezred éves előfordulási gyakorisághoz rendelt maximális széllökés átlagértéke Pakson 47,7 m/s, azaz 172 km/óra. Ez nem sokkal múlja fölül a 2013. márciusi tél idején a Kab-hegyen mért értéket (165 km/h), de ez sem jelent az atomerőmű tervezési szabályai és gyakorlata szempontjából kezelhetetlen terhet, hiszen például amikor 1992 augusztusában a Turkey Point Atomerőművet (USA) elérte az Andrew hurrikán 230 km/h sebességgel, a széllökések sebessége 280 km/h volt. 2012 októberében a Sandy hurrikán 175 kilométer óránkénti sebességgel végigsöpört az USA keleti partvidékén, ahol harmincnégy atomerőmű üzemel. Ebből huszonnégy zavartalanul üzemelt a hurrikán ideje alatt és után, hét éppen az éves főjavítás alatt volt, és három biztonságosan leállt a hálózat sérülése miatt. S ez nem egyedülálló esemény, hisz 2011- ben az Irene hurrikánt, 2005-ben a Katrinát, 2004-ben a Jeanne hurrikánt élték túl az atomerőművek. Bár ilyen megfigyelés nem volt, nem zárható ki a tornádó veszélye a paksi telephelyen. A mértékadó tornádó mérete F3-as, ami közepes méretűnek nevezhető. Az USA-ban ennél súlyosabb tornádó hatására kell az atomerőműveket tervezni. Van is pozitív tapasztalat, az USA nukleáris biztonsági hatóságnak mintegy száz esetet jelentettek, de kezelhetetlen következményekkel egyik sem szólt. Ilyen volt például az az eset, amikor 1998 júniusában 250 km/h sebességű, F2 erősségű tornádó érte a Davis Besse Atomerőművet. Flazánkban jelentősebb károkat okozó földrengés csak 15-20 évenként, míg erős, nagyobb károkat okozó földrengés 40-50 éves intervallumban pattan ki. A paksi telephelyen az új blokkok tervezésénél figyelembeveendő földrengést ~0,34g (-3,34 m/s2) maximális vízszintes gyorsulás jellemzi, ami csaknem négyszer nagyobb, mintha ugyanerre a területre egy nem nukleáris ipari létesítményt terveznénk a legkorszerűbb szabványok szerint. Bizonyított, hogy a nukleáris tervezési eljárások, szabványok jelentős műszaki tartalékokat biztosítanak a talajmozgásból eredő hatásokkal szemben. Ez elégséges ahhoz, hogy az atomerőmű biztonsági rendszerei a tervezés alapját akár két-háromszorosan fölülmúló hatások esetén se veszítsék el szerkezeti épségüket, működőképességüket. A bizonyítékot nem csak nagyléptékű rázóasztalos kísérletek szolgáltatják, hanem számos alkalommal valós földrengések tapasztalatai is. A tervezési alapot meghaladó földrengés érte az Onagawa, a Shika és a Kashiwazaki-Kariwa atomerőművet, majd 2011-ben bekövetkezett a Fukushima Dai-ichi erőmű tragédiája, de ugyanekkor 14 blokk túlélte a katasztrófát, beleértve a balesetet szenvedett erőmű szomszédságában lévő, de a szökőártól védett Fukushima Dai-ini erőmű és az epicentrumhoz legközelebb lévő, s a szökőártól úgyszintén védett Onagawa Atomerőmű is. 2011-ben az USA- ban a North-Anna atomerőmű élt át szerencsésen egy, a tervezésnél figyelembe vettnél nagyobb földrengést. A tragédiát 2011-ben nem az okozta, hogy a Fukushima ÉPÍTŐ ENERGIA
