Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)
2017-03-01 / 3. szám
SPORT 55 sek megismertetésével, sok játékos feladvánnyal, rejtvénnyel, nem egyből az elméletet sulykolva. 14 éves korukban az igazi menők már nagymesterek, és 20 évesen érnek be, például az aktuális világbajnok, Magnus Carlsen vagy akár Rapport Richárd, akit Magyarország legtehetségesebb sakkozójának tartanak most, bár a teljesítménye kissé rapszodikus.- Mikor jön be az elmélet a felkészülésbe?- A lépések megtanulása után egymás elleni játék következhet, ahol már matt a cél. Fokozatosan megismerkednek a stratégiákkal, nyitásokkal. A kezdőlépés meghatározza a játék stílusát. Vannak stratégiák, amiket meg lehet tanulni, ezek a megnyitásból következnek. A középjátékban kell kihozni azokat az előnyöket, amiket a megnyitási stratégiában elért a játékos. Vannak taktikai megoldások is, ezek mind kombinációk, az adott helyzet hozza magával. Nagyon fontos, hogy az ember tudjon az ellenfél fejével is gondolkodni.- Hol van a fordulópont, amikor valakiből nagybetűs sakkozó lesz?- Egy bizonyos szintre el kell jutni, ehhez pedig különleges képesség kell. Vannak nálunk is egyetemisták, akikből valószínűleg nagymesterek lesznek, de ebben az időszakban megáll az a meredek fejlődés, ami még középiskolában megvolt. Aki 18 éves koráig eléri a nagymesteri címet, abból lehet főállású sakkozó. Manapság a sakk már csak főállásban űzhető nagymesterek esetében, egy teljes embert kíván. Nagyon jó időbeosztást igényel, hiszen sok időt kell fordítani az elmélet tanulmányozására és a versenyzésre.- Hogy néz ki egy nagymester naptára?- A sakkozói év felkészülésből, edzőtáborból, versenyekből áll. Az ideális, ha másfél-két havonta egy jó erős versenyen részt vesz a játékos. Ezt követően természetesen nem maradhat el a játszmák feldolgozása, elemzése, a hibákból tanulás sem. A legfőbb verseny a sakkolimpia, amit a páros években rendeznek meg, ilyenkor e köré épül a felkészülés. Egy nagymester nagyjából kéthavonta megy meghívásos, pénzdíjas versenyekre. A magyar válogatott nagymesterünk, Berkes Feri például nemrég egy iráni versenyt nyert meg, a napokban pedig Moszkvában sakkozik.- Hogyan kell elképzelni egy ilyen tornát?- A moszkvai verseny svájci rendszerű, ami annyit jelent, hogy a körülbelül 100 játékos nem körmérkőzéseket vív, hanem az elején az erősebbeket összesorsolják a gyengébbekkel. Ezt követően az azonos pontszámúak egymás ellen játszanak újabb pontokért, majd a kilenc forduló kihozza a nyertest. Ezek a leggyakoribb versenyek, de a csúcsnagymestereknek körmérkőzéses versenyeket is szerveznek. Nem szabad rágódni a játékosnak egy-egy elvesztett parti után, hanem meg kell próbálni minél gyorsabban regenerálódni, túllépni rajta, és cél a következő mérkőzés megnyerése. Mindennap van mérkőzés, nem lehet hosszú ideig nyalogatni a sebeket, hanem előre kell nézni. Ez nagyon fontos tulajdonsága egy sakkozónak.- Milyen a sakkhelyzet az ASE- ban?- Folynak a csapatbajnokságok, arra készülünk. Nagyon jó edzőkollektívánk van a csoportos és az egyéni edzések megtartására. Vezetünk egy regionális sakkiskolát is, Tolna, Fejér és Somogy megyét összefogva, innen is próbálunk meríteni. Illetve Székesfehérváron saját nevelésű nagymesterünk, Szabó Krisztián is segít egy ottani sakkiskolával, ahonnan a tehetségeket felkaroljuk. A fiatalok, akik igazán komolyan gondolják, és jól tanulnak, sokszor magántanulók lesznek, ekkor ugrásszerű a fejlődésük. Persze azért a kortársakkal való együttlét nekik is fontos.
