Atomerőmű, 2017 (40. évfolyam, 1-12. szám)

2017-03-01 / 3. szám

16

INFORMÁCIÓ ÉS ENERGIA

Zöldár

Az információáramlás buktatói

Hárfás Zsolt | Fotó: internet

A globális klímavédelmi célkitűzések elérése érdekében az energiapolitikában technológiasemleges megközelítésre van szükség, azaz a klímavédelmi és a versenyképességi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásra közösen kell támaszkodnunk.

Ugyanakkor tudnunk kell reálisan, szakmai alapokon értékelni az egyes energiatermelési lehetőségeket. Éppen ezért különösen fontos, hogy az energetikával, atomenergetikával kapcsolatos kommunikáció az állampolgár számára közérthető és hiteles legyen.

Ugyanakkor a hazai atomellenes szervezetek folyamatosan a megújulókat „favorizálják", és ezzel párhuzamosan az atomenergiával kapcsolatban fogalmaznak meg aggályokat és kételyeket, de a megújulókkal kapcsolatos negatív gazdasági, műszaki és klímavédelmi hatásokról valamilyen okból kifolyólag nem ejtenek szót. Természetesen arról sem, hogy atomerőművek nélkül súlyos ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi kérdések merülhetnének fel. Ez pedig azt eredményezi, hogy az emberek egy része a valós szakmai ismeretek hiánya vagy elégtelensége miatt azt gondolja, hogy a megújulókkal akár ki lehet váltani az atomenergiát is.

A zöldekféle manipulativ kommunikációra egy nagyon jó példa a Greenpeace Magyarország által 2016. február 2-án a közösségi médiában publikált, általuk megrendelt közvélemény-kutatás eredménye is.

Állításuk szerint „a magyarok 75 százaléka a megújuló energiaforrásokat támogatja, az atomenergia támogatottsága ehhez képest ellenkező irányba változott: a 2015-ös 15 százalékról 7 százalékra esett vissza."

Az eredményhez még azt is fontosnak tartották hozzátenni, hogy „Magyarország érdekében az állna, ha minél hamarabb elkezdenénk kiépíteni a megújulóenergia-rendszereket, ezért nem maradnánk ki a világszerte már zajló megújulóenergiaforradalomból."

De lássuk csak, hogyan is hangzott a Greenpeace kérdése: „Ha Ön dönthetne arról, hogy elsősorban milyen energiát használjon Magyarország, akkor az alábbi energiaforrások közül melyiket választaná? Az ún. megújuló energiaforrásokat? Az ún. fosszilis energiaforrásokat? Az atomenergiát?"

Az első ránézésre is manipulativ és félrevezető kérdésre adott válaszok alapján messzemenő következtetést levonni nem érdemes. Vajon, ha a kérdést kicsit másként tesszük fel, például így: Hajlandó lenne Ön a jelenleginél sokkal többet fizetni a villamos energiáért, ha azt kizárólag megújuló energiaforrásokkal állítanák elő, szemben az atomenergiával? Szeretné-e, hogy Magyarország villamosenergiaimportjának függősége tovább növekedjen, ellátás- és nemzetbiztonsági kockázatok merüljenek fel? Elfogadja-e azt, hogy villamosenergia-korlátozások is bevezethetőek abban az esetben, ha nem lehetséges megfelelő mennyiségű villamos energiát importálni és/ vagy az éjszaka beállta miatt sem a napelemek, a szélcsendes időjárás miatt pedig a szélerőművek sem termelnek villamos energiát? Kíváncsi lennék arra, hogy vajon hányán lennének, akik e kérdések ismeretében a megújulókra szavaznának?

De térjünk rá a megújulókra! A zöldek nem beszélnek arról, hogy a megújuló energiaforrások létéhez elengedhetetlen átvételi, beruházási és egyéb állami közvetett és közvetlen támogatásokra van szükség, miközben Paks II. piaci alapon is megtérül. Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy