Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-06-01 / 6. szám
Fotó: Deutsche Messe 2016. június Atomerőmű 23 Hannoveri Ipari Vásár A Hannoveri Ipari Vásárt a város Laatzen negyedében kialakított páratlan infrastruktúrájú kiállítóterületen rendezték meg április 25-28. között. Valaha rohamosan terjedő informatika seregszemléje, a CeBIT jelentősen megnőtt mérete miatt kivált az ipari vásárból, de mára már témája miatt (digitalizálás, digitális transzformáció, IoT stb.) akár vissza is költözhetne, ugyan már nem férnének meg egymás mellett. Most öt téma köré tömörült a vásár: energetika, ipari automatizálás, gyártásdigitalizálás, ipari beszállítók és technológiák kutatása/fejlesztése. Díszvendég az Amerikai Egyesült Államok volt, 250 cége állított ki. A fiatalok műszaki pályára csábítását a Tec2You program szolgálta élményszerű technikai, technológiai példákon keresztül. Mintegy 20 amerikai egyetem mutatta be hogyan kutat, mit tanít. Rengeteg új szenzort fejlesztettek: pl. távmérőket, gyorsulásérzékelőket. Ez által a mindennapi eszközeinkbe beköltöznek a processzorok, az informatika, hogy segítsenek. Például az autókba már nemcsak a fékeket vezérli processzor, hogy ne csússzon meg az úton, hanem a keréknyomást is ellenőrizni lehet, akár menet közben, a többi paraméterről nem is beszélve. Korábban is volt már olyan felszerelés, mely a munkafolyamatokat „diktálta” az embernek, de most „ipari” változatát mutatták be (www.daqri.com). Ahol csak lehet, robotokat alkalmaznak, mert azok egyre sokoldalúbbak a munkaerő kímélése érdekében. Az érdeklődők robotakadémián ismerkedhettek funkcionalitásukkal. A vásár rendezői nagyon sok gondot fordítottak az ismeretterjesztésre. Naponta százoldalas kiadványban tájékoztatták a látogatókat az aktuális rendezvényekről (konferenciák, fórumok). Sajnos a Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) fogadásra nem jutottam be, hogy jót is halljak erről a hírhedt szerződéstervezetről. Bejutottam viszont az automotive IT-konferenciára, ahol a 4. ipari forradalom kapcsán a kereskedelem és gyártás átfutási idejét csökkentő megoldásokat mutatták be. Például a Porsche a vevőknek 1000 000 lehetséges változatot kínál. Egyre többen jelentik be, hogy megfelelő kiépítésben járművük „önjáró”. gyulai IT a nukleáris iparban Első szakmai napját szervezte meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Gazdaságinformatikai, Kutatási és Oktatási Fóruma (GIKOF) Pakson„IT a nukleáris iparban"címmel. Szakcsoportként alakultak 15 éve, szakfolyóiratuk, évi konferenciájuk messze földön is népszerű. Az egész napos rendezvény üzemlátogatással kezdődött az atomerőműben, majd az ESZI nagyelőadójában hallgattak meg technológiai, ügyviteli és egyéb témakörökről szóló előadásokat. Kulacsik András, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. osztályvezetője részletekbe menő tájékoztatást adott az erőmű rendszereit támogató informatikai megoldásokról. Hogyan került a szovjet HINDIKUS fölé magyar VERONA, amely ma is üzemben van, de hibanaplóval nem tudják indokolni a cseréjét? Folyamatosan fejlesztenek, de az ötlettől a megvalósításig 4-5 év kell, hogy minden szabályos legyen. Legnagyobb szabású munkájuk a Reaktorvédelmi Rendszer továbbfejlesztése a Siemensszel együttműködésben. Mára már a korábban elszigetelt rendszerek hálózatban működnek - gondoskodni kell a biztonságról, az adatvédelemről (adatdiódák). Dr. Ivanyos Lajos címzetes egyetemi tanár az informatika hajnalának eseményeit idézte, mikor már kezdetét vette a szabványosítás az illeszthetőség. Elérték, hogy a 2. kiépítéshez már a magyarok szállították a blokkszámítógépet. Az Erőmű-irányító Központ már 10 Mbit/s hálózaton működött. Dr. Horváth Ákos, az Atomenergia-kutató Intézet (AEKI) igazgatója megemlítette, hogy a Központi Fizikai Kutatóintézettől az AEKI-ig tartó szétválás/összevonás közepette is megőrizték működőképességüket, és kifejlesztették, leszállították Paksra a teljes értékű szimulátort. Nagy teljesítményű grafikus kártyán végzett számításokkal támogatták az operátorok munkáját. Már beszerezték az új szimulátorpult egy elemét, hogy teljesítményhatárait teszteljék a várható rekonstrukcióhoz. Engel László, az MVM Informatika Zrt. fejlesztési igazgatója felvezette, hogy bár a szervezete csupán 10 éves múltra tekinthet vissza, hatalmas fejlődésen ment keresztül, és az egész MVM-nek nyújt informatikai szolgáltatást. Megértek több székhelyváltást, migrációt, verzióváltást - lépést tartva az informatika gyorsuló fejlődésével. Dr. Kosztyán Zsolt, a Pannon Egyetem tanszékvezetője bemutatta, hogy a hálózatok átszövik mindennapi életünket. Strukturáltak vagy skálafüggetlenek - jó analógiával, egyszerű algoritmusokkal számítható karbantartási rendszerek is modellezhetők velük. Adamcsik János, a Dunaújvárosi Egyetem tanársegédje a tudásmegszerzés lehetséges módszereivel foglalkozik. A Z nemzedék már interneten él, ismereteit is onnan szerzi, de ezek sajnos sokszor hiányosak. Olyan tananyagot kell biztosítani, mely felméri az egyén tudásszintjét és azt figyelembe veszi a tananyag-adagolásban. Dicse Jenő, a Skilldict Kft. üzletfejlesztési igazgatója szintén a tanítás/tanulás problematikájával foglalkozott. Nem csupán szabályzat-ismeretet, hanem valós élethelyzetben a szabályok helyes alkalmazását tanítják meg. Dr. Bodó Árpád Zsolt, a Sprint Consulting alapítója kijelentette, hogy a nagyvállalatok működésük során mára már eltávolodtak a józan ész diktálta folyamatoktól. Cégük ezt csempészi vissza bevezetésprojektjeiken keresztül, amelyek a hagyományos projektmenedzsmentet egy úgynevezett agilis működésre és gondolkodásmódra transzformálják. gyulai GYÁSZKÖZLEMÉNYEK Schvarcz József (1928-2016) 2016. március 7-én, 88 éves korában elhunyt Schvarcz József, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1928. szeptember 18-án született Pakson. 1983. május 26-án vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 1988. szeptember 19-én történő nyugdíjazásáig a műszaki vezérigazgató-helyettes területén kertészként dolgozott. Temetése 2016. április 16-án, Pakson volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Borsi János (1949-2016) 2016. május 8-án, életének 67. évében elhunyt Borsi János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1949. december 7-én született Pakson. 1980. szeptember 16-án vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 2003. november 1-jén történő korengedményes nyugdíjazásáig az Armatúra és Csővezeték Karbantartó Osztályon dolgozott technológus munkakörben. Temetése 2016. május 17-én, Pakson, a Kálvária temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Hlavati József (1941-2016) 2016. május 10-én, 74 éves korában elhunyt Hlavati József, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1941. október 8-án született Szimőn. 1978. szeptember 1-jén vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 1999. december 30-án történő korengedményes nyugdíjazásáig az Általános Műszaki Igazgatóságon dolgozott igazgató munkakörben. Tóth János (1953-2016) 2016. május 14-én, életének 63. évében elhunyt Tóth János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasa. 1953. szeptember 5-én született Szekszárdon. 1986. március 19-én vették fel a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. 2006. december 31-én történő korengedményes nyugdíjazásáig a Biztonsági Rendszer Osztályon műszerészként dolgozott. Temetése 2016. május 25-én, a faddi katolikus temetőben volt, ahol családja, barátok, ismerősök, volt munkatársak vettek tőle végső búcsút. Az atomerőmű dolgozói megőrzik elhunyt munkatársaik emlékét. Kissné Farsang Erika
