Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-05-01 / 5. szám
2016. május Atomerőmű 3 Atomerőmű és család Pillanatkép egy négygyermekes nagycsalád mindennapjaiból Vilimi Andrással és feleségével, Rigó Izabellával beszélgettem. Amikor megérkeztem, meglepő csönd fogadott, de aztán kiderült, hogy a két nagyobb gyerkőc van csak otthon, a lassan kilencéves Sári és a hétéves Barna.- Hogyan alakult, hogy négy gyermeketek született, mindig így terveztétek? Miért jó ilyen nagycsaládban élni? András: - 2008 óta dolgozom az erőműben, 2010-ben költöztünk Paksra. A második gyerek születése után nem terveztünk többet, el is adtunk minden, a kisgyerekekhez kötődő dolgot. De aztán egy rokon kisbabát ölelgetve összenéztünk, és tudtuk, hogy újra bele kell vágnunk. És ha már lúd, legyen kövér... Valahogy mindig nagycsaládot szerettem volna. Sokan kérdezik: igen, előre megfontolt szándékkal született mindegyik gyermekünk. A mindennapokban sokat jelent, hogy rugalmas munkaidőben dolgozom. Ha éppen arról van szó, haza tudok ugrani, vagy elintézni valamit a városban. A 36 órás munkarend is rendkívüli segítség nekünk. Barna jelenik meg egy légycsapóval és az áldozattal: Apa, milyen az olyan légy, amelyiknek sárga a potroha? András kis kitérővel folytatja: - Nagyon szeretem ezt a nyüzsgést, ami persze borzasztó fárasztó is tud lenni, mindig történik valami, alapvetően bábeli zűrzavar van. Sári próbál irányítani, ez ellen Barna megpróbál lázadni, Soma ellenáll, Roziról pedig minden lepattan. Közben megérkezik Iza is a két kicsivel, a négyéves Somával és a hároméves Rozival. Mindjárt felerősödik az alapzaj. Iza: - Nagyon érdekes, hogy menynyire különbözőek tudnak lenni a gyerekek. Ugyanazt a génállományt kapják, ugyanabban a környezetben nevelkednek, és mégis egész mások lesznek, jó játék figyelni ezt.- Mi az, amit nem lehet ekkora családdal megvalósítani? Esetleg le kell mondani róla? Iza: - Már egyre szabadabbak vagyunk, mindent meg tudunk oldani. Persze amikor a nagyobbak kitalálják, hogy menjünk tengerpartra nyaralni repülővel, ezt értelemszerűen nem tudjuk megtenni. És nem járunk, mondjuk síelni. De azért elég sok család tud ezek nélkül élni... András: - Nekem még hobbim is van. Hetente 2-szer, 3-szor eljárok sportolni. Iza: - Az egész csak szervezés kérdése. Ha arról volt szó, hogy fizikailag meg kellett egy kicsit erősödnünk, akkor felváltva mentünk az edzőterembe. Beraktuk a gyerekeket az autóba, és az edzőteremnél cseréltünk. De komolyan gondolom, hogy amire szánunk időt, arra találunk is. Persze a felesleges időrabló dolgokat leraktuk: nem játszunk a telefonunkon, és alig nézünk TV-t. De ez talán független a létszámtól. András: - Eddig az bizonyosodott be, hogy a hotelszobás környezet nem nekünk való. Volt már olyan, hogy néhány nap után haza kellett jönnünk. Viszont Domboriban üdültünk még korábban csak négyen, idén már meg fogunk tölteni egy faházat, és erre nagyon készülünk. Ezek az erőműves üdülési lehetőségek nekünk most nagyon jól jönnek.- Hogyan telik egy átlagos napotok? Iza: - András korán elmegy dolgozni. Itthon reggelizünk, elkészülünk, majd elindulunk az autóval. Szerencsére csak kétfelé kell mennünk, mert a három kisebbet egy helyre kell vinni Dunakömlődre, a Waldorfba. Másfél-két évvel ezelőtt volt egy időszak, hogy a nagyobbak különórára jártak délután. Ügy láttuk, hogy mindig kiragadtuk az aktuális helyzetükből őket, és emiatt zaklatottak voltak. Megszüntettünk hát minden délutáni programot. Azóta a délutánokat itthon, nyugalomban töltjük, a nagy kerttel nyáron olyan itt, mintha folyamatosan nyaralnánk. András: - Én is igyekszem négy óra körül hazaérni, és utána együtt van a család. Iza: - Manapság a legtöbb gyereknek nincsen ideje a nyugalmas gyereklétre. Nem ismerik, hogy milyen dolog unatkozni, folyamatos pörgésben élnek. Egy gyereknek pedig rendkívül fontos lenne, hogy jókat tudjon bambulni, hogy megszülethessenek az önálló ötletei, gondolatai. De ez már egy másik cikk témája lehetne. Közben az alapzaj fokozódik, Rozi és Barna összevesznek. Iza és András nevetve mondják, hogy sokszor úgy érzik, bírónak szegődtek. Most is igazságot kell tenni, megnyugtatni Rozit, így én is elköszönök. Susán Janka A ** Gyermekek és Családok Napja 2016. május 28. Paks város, a Csengey Dénes Kulturális Központ és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közös szervezésében Csengey Dénes Kulturális Központ környéke Közös gyereknap Pakson Első alkalommal szervez közösen Gyermekek és Családok Napját Paks városa és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A rendezvényen számos játék, szórakoztató és élményprogram várja az érdeklődőket május 28-án, szombaton. Az esemény egyik helyszíne a Csengey Dénes Kulturális Központ, ahol főként a kulturális, hagyományőrző programok lesznek megtalálhatóak, másik pedig az ASE Sporttelep, ahol a sportosabb, aktívabb elemek kapnak helyet. A két helyszín között kisvonatok biztosítják a közlekedést, amelyek szerves részei a közös eseménynek. A gyereknapot világszerte ünnepnapként tartják számon, hivatalosan május utolsó vasárnapján tartják. Törökországból ered, Magyarországon 1931-től eleinte gyerekhétként, majd 1950-től a ma megszokott formájában ünnepük. Célja, hogy rávilágítson arra, a kicsik megértése, jólléte kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a boldog, gondtalan gyermekkor mindenkinek jár. Sipos-Szabó Csilla, TLK Garagulya Gólyalábas I népi játszótér, ugrálóvárak, Komédiás Kompánia I gokart- és versenyautó-pálya X kutyaterápiás bemutató, lufihajtogatás. gyermekek utcája, HABPARTY TINI TÜSIK ÉS A PAKSI BROADWAY STÚDIÓ könnyűzenei műsora Pro Artis Mini Fúvószenekar, Tűzvirág Táncegyüttes NYAKIGLÁB, CSUPAHÁJ, MÁLÉSZÁJ című mesejáték-József Attila Színház Kaláka Együttes gyermekkoncertje Dodgem, felfújható mászófal, óriáscsúszdás légvár, krokodil ugrálóvár és akadálypálya Világítótornyos ugrálóvár, rodeóbika szivárványos akadálypálya és csúszda 3D-karika ürhajóskiképző, mászófal Eurobungee trambulin, csillámtetoválás élőcsocsó-pálya, csocsóasztal, 8 állomásos kalandpark ASE Sporttelep ES SOK-SOK MAS GYERMEKPROGRAM BMX-park felfújható versenypályával I 111
