Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-03-01 / 3. szám

2016. március 17 <&> mym paksi atomerőmű Oroszország nukleáris energetikája - válaszok a XXI. század műszaki kihívásaira - 8. rész Igor Kurcsatov és Jefim Szlávszkij A Szovjetunió elleni, 1941. június 22- én megindult német támadás előtt egy héttel nevezték ki színesfémkohászati népbiztoshelyettesnek, de új beosztását már nem tudta elfoglalni, mert a gyor­san előrenyomuló ellenség tüzében meg kellett szerveznie a zaporozsjei gyár evakuálását a Szverdlovszktól (a mai Je­­katyerinburgtól) 100 km-re délkeletre fekvő Kamenszk-Uralszkij városba, az ott működő Uráli Alumíniumgyárba. A sikeres akcióért Lenin-renddel tüntették ki. A gyár igazgatójaként meg­sokszorozta (20000 t/évről 75000 t/évre emelte) a védelmi célú alumínium­­lemez-termelést, ezért kapta második és harmadik Lenin-rendjét. 1945-ben a Színesfémkohászati Népbiztosság és Szlávszkij az evakuálásból visszaköl­töztek Moszkvába, ahol megkezdhette népbiztoshelyettesi tevékenységét. Egy­idejűleg megbízták a népbiztosság alu­mínium-, magnézium- és elektródaipari főigazgatóságának vezetésével is. Mint az alumínium és magnézium elektrolízises előállításánál használt grafitelektródák szakértője, még 1943- ban megismerkedett Igor Kurcsatovval, akinek 1946-ban az F-l jelű első kísér­leti atomreaktor megépítéséhez nagy mennyiségű szupertiszta grafitra volt szüksége; ezt Szlávszkij és munkatár­sai állították elő. Kurcsatov javaslatára 1946 áprilisában Szlávszkijt a Színesfém­kohászati Népbiztosságról áthelyezték az atombombaprogramba: a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő Első Főigazgatóság (orosz rövidítéssel PGU) helyettes vezetőjévé nevezték ki. E megbízatásán belül igen nagy felelős­séggel járó konkrét feladatot is ellátott: 1947-1949 között ő volt a vezetője az atombombához szükséges plutóniumot előállító, 817-es titkos kódnevű üzem, az Ozjorszk városban működő, mai nevén „Majak” kombinát építésének. [2] Az első atombomba 1949. augusztus 29-i sike­res kipróbálása alkalmából 1949. októ­ber 29-én Kurcsatovval, Vannyikovval és Julij Haritonnal, a nukleáris fegy­verek főkonstruktőrével együtt tüntet­ték ki Lenin-renddel és a „Szocialista munka hőse” címmel, a Szovjetunió két legmagasabb kitüntetésével. A PGU Középgépipari Minisztérium­má történt 1953. június 26-i átszervezé­sekor Szlávszkij a miniszter - Vjacseszlav Malisev - első helyettese lett. [1] Forrás: [1] https://ru.wikipedia.org/wiki/ Cna6CKuü,_E<ßuM_naeno8UH [2] www.minister.su/article/1226.html Kimpián Aladár ny. főmérnök Az„atomteam"három tagja: Anatolij Alekszandrov, Julij Hariton és Jefim Szlávszkij Tisztelt Olvasók! Akik velem tartanak ebben a cikksorozatban, felidézhetik vagy megismerhetik az atomenergetika 80 éves történetét Oroszországban, a világ legnagyobb területű országában, és képet kaphatnak arról, hogy milyen válaszokat terveznek a XXI. század műszaki kihívásaira. Jefim Pavlovics Szlávszkij A középgépipari miniszterré 1957. július 24-én kinevezett Jefim Pavlovics Szlávsz­kij eseménydús felnőttkori életpályájának közepén került a miniszteri székbe, és ott 29 évet töltött el. Ukrán parasztcsaládban 1898. novem­ber 7-én született a taganrogi járásban lévő Makejevka faluban. 14 évesen bá­nyásznak állt a Donyec-medencében. 1918 áprilisában tagja lett az Oroszorszá­gi Kommunista (bolsevik) Pártnak, és belépett a Munkás-Paraszt Vörös Hadse­regbe. A polgárháborúban az Első Lovas­hadseregben harcolt, személyesen ismerte Bugyonnijt és Frunzét. 1928-1933 között kohómérnöki diplomát szerzett a Moszk­vai Színesfém és Arany Intézetben. 1933- 1940 között az ordzsonikidzei Elektro­­cink üzemben dolgozott mérnökként, üzemvezetőként, majd főmérnökként, vé­gül igazgatóként. 1936-ban a „megrögzött trockistával”, Mamszurov mérnökkel való barátsága miatt kizárták a pártból, de e súlyos pártbüntetést rövid idő múlva szigorú megrovássá enyhítették. 1940-től a zaporozsjei Dnyeperi Alumíniumgyárat igazgatta. [1] ibir Felhasználói szabályok az Információbiztonsági Szabályzat (SZAB-IBIR) alapján A felhasználói szabályok az általános irodai munkavégzéssel és az ügyviteli informatikai rendszerek használatával kapcsolatos információ­­biztonsági szabályokat tartalmazzák. Mindenkire általánosan vonatkoznak, és ebbe a körbe a szerződéses partnereket is beleértjük. 11. rész: Eljárás incidensek esetén - SZAB-IBIR 4.3.1 fejezete Február ötödikén zsarolóvírus áldozata lett a Holly­wood Presbyterian Medical Center informatikai rend­szere. A bűnözők 40 bitcoin kifizetését kérték a kór­háztól, hogy feloldják a titkosítást, ami mintegy 17 000 dollárnak felel meg. A kórház tényleg bajban lehetett, mert állítólag kifizették ezt az összeget a bűnözőknek. Az IT-rendszerüket február 15-re tudták visszaállítani, addig a személyzet kézzel dokumentált. A visszaállí­tás 10 napja alatt akadozott a gyógyszerkiadás, vizs­gálatok maradtak el, az intenzív osztályt részlegesen érintette a vírus, az életveszélyben lévő betegeket más kórházakba szállították át. A zsarolóvírusnak nem lett szerencsére halálos áldozata. A cikk írásakor nem tud­ni még pontosan, hogyan fertőződött meg a rendszer, folyamatban van a vizsgálat az FBI által. A kiberbűnözők napjainkban leginkább az embe­rek felületességét és hiszékenységét használják ki. Úgy gondolom, hogy a fenti eset kivizsgálása is ilyesmi oko­kat fog feltárni. Ezért mindig figyeljünk, hogy a leve­lezésünk során ellenőrzött, ismert forrásból származó tartalmakat nyissunk meg, és a külső adathordozók használatánál is ugyanígy járjunk el. Milyen jelekből következtethet arra, hogy valami­lyen informatikai incidenssel áll szemben? A kórházi példánál maradva, a kórház alkalmazottai arra lettek figyelmesek, hogy nem érik el az intézmény belső há­lózatát, a malware jó néhány gépet zárolt, illetve meg­gátolta az elektronikus kommunikációt. Feltétlenül gyanakodni kell tehát, ha az informatikai rendszerben szokatlan működést vagy jelentős lassulást észlel. Ak­kor is, ha a munkavégzése során használt adatokban következik be megmagyarázhatatlan változás, vagy olyan adatokhoz fér hozzá, amelyekhez nem lenne rendesen jogosultsága. (További példákat az Informá­­cióbiztonságí Szabályzatban találhat.) Mit tegyen, ha incidensre gyanakszik? Értesítse a helyzetről a munkahelyi vezetőjét, és jelentse be a problémát a HelpDeskre. Az IT-üzemeltető/szolgáltató által kijelölt személyekkel a helyzet kivizsgálása során mindenki köteles együttműködni. Járjon el felelős, tudatos felhasználóként, védje tár­saságunk információs vagyonát! Susán Janka

Next

/
Oldalképek
Tartalom