Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-03-01 / 3. szám
12 2016. március ríiym paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat - 2/6 2. díjas pályázatok I. rész 01. Radioaktív bepárlási maradékok 60Co-komplex vegyületeinek eltávolítása nedves oxidációs eljárásokkal Baranyi Attila Németh Károly A jelenleg alkalmazott technológia (kobalt komplex eltávolító berendezés) szerint a 60Co-komplex vegyületeket víz alatti plazmaívben bontják el hidrogén-peroxid (H202) adagolása mellett. Hatására a szerves és komplex vegyületek elbomlanak. A 60Co izotóp pedig kobalt-hidroxid (60Co(OH)2) csapadék formájában az elektród elhasználódásából származó vas-oxiddal (FeOOH, Fe203) együtt válik le - az iszapba kerül, amely jól szűrhető, így a továbbiakban szilárd hulladékként kezelhető. A technológia üzemeltetése során fellépő problémák miatt szükségessé vált egy alternatív módszer keresése a fenti bonyolult technológia helyett. A vizsgálatok alapjául szolgáló kísérletek során a Pannon Egyetem Vegyipari Műveleti Intézeti Tanszéke többféle oxidációs eljárást vizsgált. Mangán-dioxiddal (Mn02) katalizált nedves peroxideljárással (CWPO) értek el eredményeket kisebb-nagyobb sikerrel, de a 60Co koncentrációját nem sikerült kimutatási határ alá csökkenteniük. A kísérleteket értékelve és módosítva innovátoraink kidolgoztak egy olyan technológiát, amely során radioaktív folyadékból kimutathatósági határ alá volt csökkenthető a 60Co izotópok koncentrációja. Az általuk javasolt módszer szerint a radioaktív bepárlási maradékhoz (sűrítmény) meghatározott mennyiségű nátrium-permanganátot (NaMn04) adagoltak, intenzív keverés mellett 100 °C körüli hőmérsékleten. A reakció lezajlása után (kb. 1 óra) a 60Co-komplex vegyületek elbomlanak, és a 60Co hidroxid formájában a reakció során keletkező Mn02-dal együtt csapadékba kerül. A számítások azt mutatják, hogy a permanganátos sűrítmény kezelési technológiájának költsége hozzávetőleg a fele a jelenleg használatos módszernek. Az eredményeink szerint az oxidáció a folyékonyhulladék-feldolgozó technológiai rendszerben gond nélkül használható, egyszerű, gyors és költséghatékony alternatívát nyújthat a folyékony radioaktív hulladékok kezelésében. A keletkező másodlagos szilárd hulladék mennyisége nem jelentős (összevethető vagy kevesebb, mint a komplexbontó másodlagos hulladékainak mennyisége), bár a Mn02 tárolása (oxidáló tulajdonsága miatt) további vizsgálatokat igényelhet. A technológia fontos előnye, hogy a kapacitása gyakorlatilag csak a reaktor méretétől, a permanganát mennyiségétől, a hőmérséklettől és a keverés hatékonyságától függ, a reakcióidő a kezelendő anyag mennyiségétől független. Baranyi Attila, Radioaktív Hulladék Kezelési Osztály, fejlesztő mérnök- Budapesten születtem 1978-ban. Az Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában szereztem általános vegyésztechnikusi oklevelet 1997-ben. A Veszprémi Egyetemen vegyész- és kémiatanári diplomát szereztem radiokémia szakirányon. Az MTA Izotópkutató Intézetben radiogyógyszerek minősítését végeztem analitikusként. Az erőműbe 2004-ben vettek fel, ahol technológus mérnöki, csoportvezetői feladatokat láttam el, most fejlesztő mérnökként a folyékonyhulladék-kezelés finomhangolásán dolgozom. Családom a hobbim. Két gyönyörű gyermekem: Andika 4 éves, Atika 2 éves. Sokat játszunk, beszélgetünk. Mindig én fürdetem őket, és az esti mese is az én reszortom. Jövőbeli terveink közé tartozik, hogy nagyobb házba költözzünk. Németh Károly, nyugdíjas- Veszprémben születtem 1949-ben. Vegyipari technikumban végeztem, majd letöltöttem a katonaidőmet. Több évtizeden keresztül dolgoztam az olajiparban (Százhalombatta, Veszprémben a MÁFTl-ban). Az erőmű Vegyészeti Főosztályára 2002-ben kerültem a Radioaktív Hulladékkezelő Osztályra technológusként. Időközben munkavédelmi technikusi végzettséget is szereztem. A 60Co komplex bontó üzem működésének, hatékonyságának javítása érdekében korábbi egyetemi kémiai vizsgálatok nyomán Baranyi Attila vegyészmérnök munkatársammal összefogva, a kialakított preparatív laboratóriumban megkezdtük a vizsgálatokat. Több száz kémiai reakció és körülmény vizsgálatát követően a minták kedvező eredményt, megvalósítható technológiát mutattak. A további munkákban sajnos már nem tudok részt venni, mert 47 év folyamatos munkaviszony után 2015. január 1-jén nyugállományba mentem. Nyugdíjasként továbbra is sportolok, az asztalitenisz örök szerelem marad, többszörös iparági bajnok vagyok (egyéniben és párosban). Imádok autózni, párommal sokat kirándulunk. Ötven négyzetméteres kertünk rendben tartása még nem jelent gondot. Munka- és tűzvédelmi kérdésekkel foglalkozom egyéni vállalkozóként. 04. Az offline töltettervezés és a VERONA rendszer inputjául szolgáló neutronhatáskeresztmetszet adatbázisának egyszerű kezelését végző szoftver fejlesztése Horváth Márton Dr. Pós István Parkó Tamás A Paksi Atomerőműben jelenleg is zajlik a VERONA reaktormonitorozó rendszer rekonstrukciója. Ennek keretein belül több, a VERONA által használt rendszert is felújítanak, így a C-PORCA programot is, amely az erőmű által használt alapvető fontosságú reaktorfizikai kód. Az új C-PORCA programverzió bevezetésének egyik fő oka a 15 hónapos kampányokra való átállás. A Cl 5- projekt során új típusú, 4,7%-os dúsítottságú üzemanyag-kazettát vezetnek be, valamint a már korábban használt üzemanyagtípusokra vonatkozó korlátozó feltételek is módosultak. A Cl 5-ös kampányok tervezéséhez, (ezzel együtt az új C-PORCA modell teszteléséhez) elengedhetetlen az új üzemanyagokat, valamint a megváltozott paraméterű régi üzemanyagokat leíró ún. HERMES adatbázisok kezelése. Az általunk elkészített és a pályázatban bemutatott HERMES Manager program ezen adatbázisfájlok átfogó, minőségbiztosított kezelésére nyújt lehetőséget. Az új program magába foglalja az erre a célra általunk korábban használt számos program funkcióit, valamint újdonságokkal is szolgál. Ezzel egy új, kényelmesen kezelhető eszközhöz jutottunk, amelyet a későbbiekben igényeinknek megfelelően tovább bővíthetünk. Horváth Márton, Reaktorfizikai Osztály, reaktorfizikus- Kiskunhalason születtem 1990-ben. Legszebb éveimet Siójuton töltöttem. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fizikus BSc szakon végeztem 2012-ben, majd 2014-ben az MSc-t is befejeztem fizikus szakon. 2015 óta dolgozom az erőműben, ahol tapasztaltabb kollégáim segítségével igyekszem elsajátítani a szakma fortélyait. Dr. Pós István, Reaktorfizikai Osztály, vezető fizikus- Egerben születtem. Gyerekkoromat egy Eger közeli kis faluban, Mikófalván töltöttem. Debrecenben végeztem fizikusként. Az erőműben 1985 óta dolgozom. Pakson lakom a családommal. Feleségem szintén az erőműben dolgozik. Három gyerekünk van, Krisztina, a nagylányunk és az ikrek: Kornélia és Dominik. A kollégáimmal nagyon jó, mondhatni baráti a kapcsolatom, sok eredményes és sikeres feladatot hajtottunk végre együtt, és remélem, ez így lesz a jövőben is. Külön öröm számomra, hogy a megszerzett ismereteket, tudást tovább tudom adni a fiatalabb kollégáimnak. Szabadidőmet a családommal töltöm, hajön a jó idő, kertészkedünk. Parkó Tamás, Reaktorfizikai Osztály, csoportvezető- A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végeztem 2002-ben, mérnök-fizikus szakon. Azóta a Reaktorfizikai Osztályon dolgozom. Családommal Pakson élünk, három gyerekünk van, két fiú és egy lány. Tamás és Dénes iskolás, Márta óvodába jár. Feleségem jelenleg otthon biztosítja a gyerekek felcseperedéséhez szükséges hátteret. gyulai
