Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)

2016-02-01 / 2. szám

2016. február 7 mym paksi atomerőmű Kultúra Áll a bál - farsangi népszokások A meghitt karácsonyi ünneplést az óévbúcsúztató szilveszteri mulatozás, az újévi jókívánságok és köszöntések sora követi, majd vízkereszt napjától a far­sangi időszak veszi kezdetét. Mi jellemezte hazánkban a farsangi időszakot? Hogyan kapcsolódik a farsanghoz a mohácsi busójárás szokása? Kérdéseimre Cserenyecz Katalin paksi néprajzos válaszolt.- Mióta beszélhetünk farsangi nép­szokásokról hazánkban?- A farsang a téltemetés és egyben a tavaszvárás ősi ünnepe valamikor a középkor táján, feltehetőleg osztrák ha­tásra terjedt el Magyarországon. Ennek kiváló bizonyítéka az is, hogy maga a „farsang” kifejezésünk a német eredetű „vaschang” szóból származik.- Mi jellemezte hazánkban a farsangi időszakot? Igaz az, hogy ilyenkor szemet hunytak minden csínytevés és kisebb bűntett felett?- A farsangi időszak vízkereszt nap­jától (január 6.) egészen a húsvétot meg­előző negyvennapos nagyböjt első nap­jáig, az úgynevezett hamvazószerdáig tartott. Ezt a hol hosszabb, hol rövidebb ideig tartó időszakot a mulatságok, la­kodalmak, valamint az álarcos felvo­nulások, alakoskodások jellemezték. A legtöbb népszokás azonban az ünnep utolsó pár napjára, „farsang farkára” csoportosult. A farsang az év olyan kivé­teles periódusa volt, amikor büntetlenül maradtak a kisebb kihágások is.- Hogyan kapcsolódik/kapcsolódik-e a busójárás szokása a farsanghoz?- A busójárás is egy farsangi alakos­­kodó szokás, amely egy Mohácson élő délszláv népcsoporthoz, a sokácsághoz köthető. A mohácsi busójárás hagyomá­nyosan farsangvasárnap vette kezdetét és húshagyókeddig tartott. A hiedelem­mel ellentétben a busók nem a törökök elijesztésére bújtak jellegzetes, rémisztő maszkjaik alá, hanem sokkal inkább a tél elűzése miatt.- A riói és velencei karneválok ala­koskodása rokon a mi farsangi szokása­inkkal?- A riói, valamint a velencei karne­vál is a nagyböjtöt közvetlenül megelő­ző időszakban zajlik. Maga a „karne­vál” (=hús elhagyása) kifejezés is erre az elkövetkező negyven napra utal. A hangos felvonulások, nagy mulatsá­gok a magyar szokásokhoz hasonlóan a farsangi időszaktól, valamint a téltől való búcsúzást jelképezik, és egyben a tavasz eljövetelének örömteli megnyil­vánulásai. Lehmann Katalin Örökségünk Balog Pálné kapta a Paks Kultúrájáért díjat A magyar kultúra napját először 1989. január 22-én ünnepeltük, mivel 1823-ban ezen a januári napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Az ezen alkalomból szervezett városi ünnepségen Balog Pálné, a Csengey Dénes Kulturális Központ gaz­dasági ügyvezető vehette át a Paks Kultú­rájáért díjat. Huszonhét éve először, 1989. január 22-én ünnepeltük a magyar kultúra nap­ját, valamint 1993 óta ugyanezen a napon tüntetik ki a pedagógusokat is, de a peda­gógusnap június első vasárnapjára esik. Paks város önkormányzata a magyar kultúra napjának előestéjén a Csengey Dénes Kulturális Központ színháztermé­ben adta át Balog Pálnénak, a kulturá­lis központ nyugdíjba vonuló gazdasági ügyvezetőjének a Paks Kultúrájáért díjat. A paksi önkormányzat Balog Pálnét a több évtizedes kitartó, a kultúra szolgála­tában eltöltött munkájáért díjazta. Az ünnepséget Körösi Csaba színész és Módri Györgyi színésznő verses-zenés irodalmi műsora zárta. A díjátadót és ren­dezvényt megelőzően Orgoványi Anikó Himnusz című festménykiállítását nyitot­ták meg, amely február 5-ig lesz látható a kulturális központban. Lehmann Katalin Örökségünk mottóval mozgalom indítá­sát jelentette be Potápi Árpád nemzet­politikáért felelős államtitkár. A kezdemé­nyezés célja, hogy egy dal segítségével megszólítsák a világ különböző pontjain élő magyarokat, és bevonják őket egy, a magyar nyelv megőrzését, a magyarság megtartását szorgalmazó mozgalomba. A mozgalom alapjául szolgáló dalt Gyulai István paksi zenész, dalszerző írta, a hozzá tartozó klipet pedig Pakson és határon túli testvérvárosaiban forgatták. A mozgalom arra ösztönzi a magyarokat határon innen és túl, hogy énekeljék el a dalt, készítse­nek erről videofelvételt - lehetőleg ott­honuk emblematikus helyein - és töltsék fel a produkció honlapjára. A felvételeket a weboldalon és a közösségi médiában folyamatosan közlik. Párhuzamosan fel­vételeket készítettek, illetve készítenek Csíksomlyón, Huszton és Londonban, és a felvételek felhasználásával egy újabb klipet állítanak össze a világ különböző pontjairól érkező anyagok, valamint a sa­ját felvételek felhasználásával, amit várha­tóan Pakson mutatnak be. Hamvas István, az MVM Paksi Atomerő­mű Zrt. vezérigazgatója a kampányt elin­dító sajtótájékoztatón az erőmű nyitottsá­gát hangsúlyozta. Minél több embernek szeretnék azt is bemutatni, hogy a paksi erőmű biztonságos - jelezte. Szerinte ezt a mozgalmat támogatva ezt is könnyeb­ben megtehetik. Süli János, Paks polgár­­mestere rámutatott: a városnak mindig is fontos volt, hogy támogassák a határon túli magyarságot, ezért próbálnak minél többet tenni. Téli balettgála a paksi kulturális központban Hírek Második önálló balettgá­láját tartotta egy havas, téli vasárnapon a Csengey Dé­nes Kulturális Központban a Pódium Táncstúdió. Csor­dultig megtelt a nézőtér ja­nuár 24-én este, a pótszékek is foglaltak voltak. A stúdió szemtelenül fiatal vezetője és , koreográfusa, Trungel Vivi- I en alig több mint 23 éves, de | annál nagyobb tapasztalattal = rendelkezik a gyermekek oktatásában. A stúdió másfél éve működik önállóan, az órák szeptember óta már a művelődési házban zajlanak, ahol közel 70 gyerek a tanítványa. Vivien a Pro Artis Művészeti Iskola balett szaka után, a Budapest Táncművészeti Stúdióban gyarapí­totta tudását, összesen 6 műfajban. Több korcsoportban - 2,5 éves kortól 17 éves korig - oktat; klasszikus balett, modern tánc, amerikai jazz és hip-hop stílusok kö­zött választhatnak a gyerekek. ■ A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar Újévköszöntő hangverseny­re várta az érdeklődőket január 10-én 18 órai kezdettel a Csengey Dénes Kulturális Központba. Geszthy Veronika és Dániel Gábor szólisták közreműködésével ifjabb és idősebb Johann és Eduard Strauss, Joseph Lanner, Sosztakovics műveit hallgat­hatta a közönség. A zenekart Drahos Béla irányította. *** ■ Évszakok címmel tartott január 13-án 9:00 és 10:30 órakor élőzenés, mondókás, bábozós kavalkádot a budapesti Kezeslábas Társulat, amely a Tipegő bérlet soron következő előadása volt. *** ■ A Pódium Táncstúdió januári 7-én 17 órai kezdettel gálaműsort adott a Csengey Dénes Kulturális Központban. Februári programajánló ■ Dumaszínház február 25-én 19 órakor a Csengey Dénes Kulturális Központban Kőhalmi Zoltán és a Dumaswing (Kovács András Péter, Janklovics Péter, Illés Ferenc) előadása. Jegyár: 2700 Ft Czibuláné Mayer Szilvia

Next

/
Oldalképek
Tartalom