Atomerőmű, 2016 (39. évfolyam, 1-12. szám)
2016-11-01 / 11. szám
20 GYERMEKEINK VÉDELME Biztonságban felnőni Lehmann Katalin | Fotó: Bodajki Ákos Minden szülő egyik legnehezebb pillanata, amikor gyermekét ki kell engednie a családi fészekből a nagyvilágba, legyen az akár csak az iskoláig vezető út. A féltés, aggódás a gyerek biztonsága miatt talán sose csökken, és a szülő legfeljebb abban reménykedhet, hogy felkészítette az önállóságra, és legalább nagyjából megtanította neki, hogyan tegyen különbséget helyes és helytelen között. Ebben aztán az iskolákkal karöltve a rendőrség is segít: bűnmegelőzési programjuk révén évtizedek óta ismerkednek a környékbeli gyerekek azzal, hogy hogyan kerüljék el a drogokat és az áldozattá vagy tettessé válást. „...Még most is van D.A.D.A program, de most már nem havonta járok, hanem félévente egyszer 3-4., illetve 7-8. osztályokba, és a területünkön lévő tizennégy település általános iskolája is most hozzám tartozik - kezdi a beszélgetést Heisler Judit címzetes rendőr őrnagy, paksi bűnmegelőzési előadó, aki arra a kérdésemre válaszolt, hogy a közel két évtizeddel ezelőtt indult, amerikai mintára szervezett, iskoláskorúaknak szóló bűnmegelőzési program folytonos-e. A bűnmegelőzési előadó a környék szinte összes általános és középiskolájában megfordult már, ahol számos drog- és bűnmegelőzéssel, az internet veszélyeivel kapcsolatos előadást tartott, sokszor igény szerint. Egy tanévben a két alkalom nem sok, de így a környék több diákjához célba ér a program, amelynek fontos feladata, hogy az így megszerzett hasznos ismeretek birtokában következetes viselkedéssel tudják magukat megvédeni a gyermekek és fiatalok, hogy aztán maguk se váljanak sértetté. A D.A.D.A. programnak tematikája volt, jól kidolgozott módszertani útmutatóval, óravázlatokkal. A most tartott bűnmegelőzési órák is hasonlóan zajlanak. És hogy hogyan lehet ezeknek a foglalkozásoknak az eredményességét vizsgálni? „Sajnos nem lehet. Ez az a terület, amire nincsenek statisztikai adatok, nem lehet mérni, de mivel az elmúlt években Pakson is csökkent a bűncselekmények száma, ez arra enged következtetni, hogy felnőtt egy olyan generáció, aki már részese volt ennek a kezdeményezésnek, amelyben általános és aztán középiskolások is részt vettek. Ha megnézzük az egész éves statisztikáinkat, láthatjuk, hogy gyermekkorú elkövetőink és sértetteink nem igazán voltak. Volt olyan év is, hogy egyáltalán nem voltak gyermekkorú sértettek és elkövetők, vagy csak egy-kettő. Mind a sértetti, mind az elkövetői oldalon a lopás a leggyakoribb bűncselekmény, de ez is csökkenő számadatot mutat az elmúlt évekhez képest. Természetesen azt nem lehet egyértelműen kimondani, hogy ez csak a bűnmegelőzési programnak a hozadéka, de kétségkívül hozzájárul az adatok ilyen arányú alakulásához. Fontos tudni, hogy akár már tizenkét évesen is komoly büntetést kaphatnak a fiatal elkövetők, adott esetben a javítóintézet is szóba kerülhet,
